Szellemes alapötletre épül a Testek filozófiája: két része úgy viszonyul egymáshoz, mint egy fekete-fehér és egy színezett nyomat, metszet vagy fotográfia. A két mű-térfél időtartam tekintetében is eltér, tartalmuk egybevágósága dacára: rendhagyó módon a második felvonás a hosszabb, s ez nem csupán a harsánysága keltette érzet.
Juronics Tamás az élet alaphelyzeteit, megszemélyesített, megtestesített meghatározóit emelte színpadra, s ugyancsak szokatlan módon nyúlfarknyi, személyes, színpadi felvezetőjével kezdte meg az estet. A mű jellegénél fogva ez nem volt különösebben szükséges, mert kellő figyelemmel az ember gyorsan rájöhetett a koncepció lényegére, a két félidő kapcsolódására, különbözéseire. A színlapon pedig olvashatta is: „Nem világnézetet, világképet vagy ideológiákat akarunk megfogalmazni, ahogy maga a filozófia is különbözik ezektől, csupán saját eszközeinkkel, vidám hangulatban reflektálunk a felmerülő kérdésekre, problémákra, a nézőnek meghagyva a saját értelmezés, a szabad asszociáció lehetőségét.”
Testek filozófiája
Szegedi Kortárs Balett
Zene: Milan Savic (I. rész); Chopin, Liszt, Schumann, Csajkovszkij, Gershwin (2. rész)
Fény: Stadler Ferenc
Koreográfus-asszisztens: Czár Gergely
Koreográfia: Juronics Tamás és a Társulat
Rendező: Juronics Tamás
Táncolják: Csetényi Vencel, Fehér Laura, Finta Gábor, Hajszán Kitti, Haller János, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Májer Gábor, Markovics Ágnes, Palman Kitti, Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Tóth Andrea, Zsadon Flóra
Bemutató: 2010. december 10.
Budapesti bemutató: 2011. január 25.
Helyszín: Nemzeti Táncszínház
Török Ákos: Halászlé betűtésztával