A hétvége bemutatói

Ferdinand von Schirach: Terror – Weöres Sándor Színház, Szombathely (2019. február 8.)

Harmadik magyarországi bemutatóját tartják Ferdinand von Schirach (1964) Terror című darabjának.

A német sztárügyvéd 45 éves korában kezdett el írni. Ügyvédi tapasztalatait feldolgozó könyvei azonnal a bestsellerlistákra kerültek, és világszerte többmillió példányban adták el őket. Két „esetgyűjteménye" (Bűnös? – 11 meglepő eset; Ártatlan? – Újabb meglepő bűnügyi esetek) és egy regénye (Collini nem beszél) magyarul is megjelent.

Ferdinand von Schirach

Első színpadi művét, a Terrort 2015 októberében egy időben mutatta be a Deutsches Theater Berlin és a Schauspiel Frankfurt. A darabot az azóta eltelt időben rengeteg helyen játszották. Bemutatta 57 német, öt osztrák, svájci és cseh, három török és japán, valamint két kínai társulat, ezen kívül műsorára tűzte egy-egy angol, svéd, dán, holland, belga, luxemburgi, szlovén, lengyel, román, albán, görög, izraeli, ausztráliai, venezuelai, mexikói, dél-afrikai, tajwani és amerikai egyesült államokbeli színház is. A közeljövőben újabb német, belga, luxemburgi és görög bemutatók várhatók.

Magyarországon a Katona József Színház mutatta be a darabot 2016 októberében (az Ellenfény elemezése itt olvasható), majd 2018 februárjában a tatabányai színház is műsorára tűzte. (Az előbbit Dömötör András, az utóbbit Vidovszky György rendezte. A Katonában eddig 80 előadást tartottak belőle, tatabányán tizenkétszer ment.) Most a szombathelyi Weöres Sándor Színház is bemutatja a Terrort Jordán Tamás rendezésében. (A hónap végén a Kassai Thália Színházban is műsorra kerül Czajlik József rendezésében.)

„Lars Koch, német vadászpilóta az Önök ítéletére vár!" – hangzik a felszólítás a darabban, ami egy bírósági tárgyalás keretei között dolgoz fel egy fiktív, de nagyon is valóságosnak tűnő eseményt: egy terrorista eltérítette a Lufthansa Berlin és München között közlekedő utasszállítóját, és egy zsúfolt stadion felé irányította, ahol épp 70 ezer ember nézte a német–angol válogatott mérkőzést. A német vadászpilóta – a kapott parancs ellenére – lelőtte az eltérített gépet (fedélzetén 164 utassal), mielőtt az a teli stadionba csapódhatott volna. Erről a tettéről kell végül a nézőknek ítéletet mondaniuk.

Jelenet a szombathelyi előadásból

Az előadás közönsége az esküdtek szerepét kapja: feladatuk, hogy figyeljék a tárgyaláson elhangzottak, a vádlott és a tanúk vallomásait, a védő és a vádló kérdéseit és beszédeit, majd mérlegeljék az elhangzottakat, végül szavazzanak a vádlott elítéléséről vagy felmentéséről. (Van egy oldal, ahol összesítve (és színházakként, országokként külön is) követhető, hogy a nézők az eddigi előadásokon miként döntöttek Lars Koch bűnösségéről vagy ártatlanságáról.)

A Jordán Tamás rendezte szombathelyi előadáson Lars Koch vádlottat Balogh János, a bírósági elnökét Kelemen Zoltán, a védőt Kálmánchelyi Zoltán, az ügyészt Kiss Mari, a tanúkat Bálint Éva és Szabó Róbert Endre játssza.

Lars von Trier: A főfőnök – Pécsi Nemzeti Színház (2018. február 8.)

Korunk egyik legismertebb és legvitatottabb filmrendezőjének, a dán Lars von Triernek (1956) 2006-ban készített vígjátéka alapján mutat be előadást a Pécsi Nemzeti Színház.

Lars von Trier

A főfőnök először 2010-ben került magyar színpadra. Kovács Krisztina adaptációját a Radnóti Színház mutatta be Anger Zsolt rendezésében. Akkor így mutatta be a darab témáját Hodászi Ádám az Ellenfényben: „A főfőnök irodai komédia egy kisebb dán informatikai fejlesztő cégnél. (A skandináv országok világelsők az IT-ben, gazdasági húzóágban zajlik tehát a komédiázás.) A történetben egy állástalan színésznek kell eljátszania a cég titokzatos, a vállalkozást távolból irányító főnökét, aki igazából nem is létezik. A főfőnököt a cég egyik alapítója és második embere, Ravn találta ki, aki nem tud együtt élni a hatalommal járó nehéz döntések súlyával, ezért a felelősséget és a barátai/munkatársai számára kedvezőtlen intézkedéseket erre a fantomszemélyre testálja. Most azonban szüksége van fizikailag is a főfőnökre, mert el akarja adni a céget – kisemmizvén ezáltal az alapító munkatársakat, a hat öreget. A politikai popularizmust szemlélve megértjük, hogy miért van szükség az előadás elején óriási tévéképernyőn olvasható (és egyébként a filmben is szereplő) feliratra, mely szerint a ma esti történetben nincs sem tanulság, sem véleményformáló szándék, szórakoztatni szeretne csupán. Egy élő problémán nevethetünk jókat."

Jelenet a pécsi előadásból

Anger Zsolt 2018-ban Székelyudvarhelyen is megrendezte Kovács Krisztina adaptációját, amelyből 2017-ben Koltai M. Gábor is készített előadást Nyíregyházán. Most is ez a változat került színre Pécsett. Itt A főnököt Paczolay Béla (1961) filmrendező rendezi, akinek nem ez az első színpadi munkája. Pécsett is dolgozott már, 2017-ben szintén egy dán film, az Ádám almái színpadi változatát készítette el ugyancsak Kovács Krisztina adaptációja alapján.

A mostani pécsi bemutató főszereplői Urbán Tibor, Lipics Zsolt, Herczeg Adrienn, Vidákovics Szláven, Györffy Anna, Stenczer Béla.

Molière: Tartuffe – Veszprémi Petőfi Színház (2019. február 8.)

„Vannak klasszikusok, amelyek mindig, minden korban megszólítják a közönséget, és mindig minden korban magára ismerhet bennük az ember, jó és titkolt tulajdonságaival egyaránt. Ilyen Molière zseniális komédiája, a Tartuffe. Néha félelmetesen, néha mulatságosan, néha együttérző fájdalommal a becsapottak iránt, de mindig elementáris színpadi erővel szólal meg ez a komédia" – írja a veszprémi színház ajánlója.

Moliere (1622-1673)

A Tartuffe a mai magyar színházak igazi klasszikus slágerdarabja. 2017-ben Béres Attila rendezte Szombathelyen, 2016-ban Hollós Gábor Szegeden. 2015-ben egyszerre három színház is játszotta, Szikszai Rémusz rendezése Tatabányán, Keresztes Attila munkája Marosvásárhelyen, Bagossy László színpadi változata az Örkény Színházban volt látható. (E három előadást az Ellenfény 2016/2. száma részletesen elemezte.) 2012-ben Pécsett Méhes László, Nyíregyházán Hargitai Iván állította színpadra.

Gáspár Sándor

A mostani veszprémi bemutatót érdekessé tesz a rendező személye. Marton László először rendez azóta, hogy 2017-ben Sárosdi Lilla, majd mások is szexuális zaklatással vádolták meg. Akkor távozott a Vígszínház főrendezői székéből, és az évadtervben szereplő előadást sem készítette el. A Színház- és Filmművészeti Egyetem is vizsgálatot indított ellene, amely egy év múlva azzal zárult, hogy „az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton László tanárként visszaélt volna a pozíciójával. A 3. évfolyamos színészosztály hallgatói arról adtak önkéntes nyilatkozatot, hogy tanulmányaik során soha nem tapasztaltak semmiféle zaklatást, hatalommal való visszaélést osztályfőnökük, Marton László részéről." A SZFE közleménye még azt is hozzáteszi ehhez, hogy az egyetemnek semmiféle teendője nincs, mert lejárt Marton László határozott időre szóló szerződése, amit nem hosszabbítanak meg. De az egyetem honlapja szerint Hegedűs D. Géza és Forgács Péter társaságában most is osztályvezetője a most negyedéves színészosztályból, amelyből többen is szerepelnek a veszprémi Tartuffe-ben.

Oberfrank Pál

Az előadás másik érdekessége ugyanis a szereposztása. A sok főiskolás mellett Tartuffe-öt Gáspár Sándor, Orgont Lukács Sándor alakítja. A Lojális urat Szombathy Gyula, Cleante-ot pedig a színház igazgatója Oberfrank Pál játssza, aki Marton László meghívásáról a következőt nyilatkozta: „Nem a mi feladatunk ítéletet hozni, ráadásul olyan ügyben, ahol nem is tudjuk, hogy pontosan mi történt. Nekem Marton László az osztályfőnököm volt, ha úgy tetszik a színházi apukám, nehéz helyzetben az ember az apukájának kezet nyújt és segít. Évek óta készülünk arra, hogy eljöjjön Veszprémbe rendezni. Nagy öröm, hogy ez végre megvalósult. Sokat beszélgettünk, esősorban szakmai dolgokról és a közös munkáról. Ítélkezni én nem tudok, és nem is akarok senkiről. Szakmailag és emberileg is egy csodálatos időszak végéhez érünk a bemutatóhoz közeledve."

Lukács Sándor

Mindehhez az Orgont játszó Lukács Sándor a következőt tette hozzá: „Martonnal a vígszínházi életem során több jelentős produkcióban vehettem részt, nagy szerepeket osztott rám. Sok mindenért hálás vagyok érte. Kétségtelen, hogy a közelmúltban lezajlott események nagyon megviselték őt. Az egészsége is megrendült. Valóságos csoda, hogy ilyen ragyogó szellemi kondícióban próbálta velünk végig ezt a másfél hónapot. Jó volt látni, hogy a tanítványai mennyire kitartanak mellette, mennyire szeretik. Többen lejöttek hozzá Pestről, érdeklődtek, néztek próbát és a premierre is sok tanítványa bejelentkezett."

Michael Frayn: Függöny fel! – Szegedi Nemzeti Színház (2019. február 8.)

Egy sokat játszott kortárs vígjáték új bemutatóját tartják pénteken Szegeden. Michael Frayn (1933) 1982-ben írta a Noisess off című bohózatát. „A vígjáték ötlete akkor pattant ki az angol drámaíró fejéből, amikor a Mi, ketten című bohózatát egyszer a takarásból nézte végig. »Sokkal viccesebb volt, mint elölről. És akkor jöttem rá, hogy írnom kell egy darabot hátulról.«" – mondta a drámaíró.

Michael Frayn a 80-as években

A szegedi színház ajánlója így foglalja össze a darab témáját: Az „első felvonásban egy jobb napokat látott utazó társulat az Ádámkosztüm című bohózatot próbálja. Másnap előadás, ám a darab sehogy nem áll. Az Ádámkosztüm valódi bulvárdarab, ahol fiatal lányok alsóneműben szaladgálnak, az idősebb urakról lecsúszik a nadrág, és mindig az az ajtó nyílik ki, amelyiknek nem kellene. Egy ilyen előadás sikerének a kulcsa a tempó. Esetünkben – a rendező legnagyobb sajnálatára – éppen ez hiányzik. A második felvonás még az elsőnél is izgalmasabb. Hátulról szemlélhetjük a színpadi történéseket, miközben a takarásban zajlik az élet..."

A Noisess offot 1982-ben Angliában az év vígjátékának választották. A következő évben már magyar színpadon is játszották, a Vígszínház mutatta be Kapás Dezső rendezésében. 1998-ban Veszprémben Valló Péter, 1999-ben a József Attila Színházban Lendvai Zoltán rendezte. 2005-ben Mohácsi János készítette el Veszett fejsze címen Kaposvárott a saját változatát, amit 2010-ben Szatmárnémetiben is megrendezett. Ebből a változatból 2014-ben Béres Attila is rendezett előadást Miskolcon.

Hamvai Kornél fordítását először 2010-ben Győrött játszották Funtek Frigyes rendezésben. A Függöny fel! 2013-ban színre került Szombathelyen (rendező: Jordán Tamás), ugyanebben az évben a Centrál Színházban is (rendező: Puskás Tamás), 2016-ban Komáromban (rendező: Méhes László) és 2017-ben Nyíregyházán (rendező: Puskás Tivadar).

A mostani szegedi bemutatót Galambos Péter rendezi, a főszerepeket Szilágyi Annamária, Borovics Tamás, Menczel Andrea, Gidró Katalin, Borsos Beáta és Jakab Tamás játssza.

Két bemutató a Cirókában, egy a Griff Bábszínházban

Ismét kettős bemutatót tart február 9-én szombaton a Ciróka Bábszínház. Előbb a kamarateremben játsszák el az Eddmegleves című előadásukat, majd a Nagyteremben a Babaróka című produkciót.

Az óvodásoknak szóló Eddmeglevest Kolozsi Angéla írta, és Jankovics Péter rendezi. A zenét is ő szerezte. (Dramaturg: Dobák Lívia, tervező: Mátravölgyi Ákos.) Az előadás ajánlója így szól: „Másra vágynak a gyerekek – és másra a felnőttek. Lenke olyan világról ábrándozik, ahol mindenben a gyerekek dönthetnek: ahol édességet lehet enni rendes vacsora helyett, megúszható a fürdés, sosem kell aludni, és a tűzoltóautónak is van helye az asztalon. Lenke szülei viszont egy nyugodt vacsora mellett szeretnék megbeszélni a másnapi teendőket...

Aztán Lenke váratlanul rátalál álmai országára. Csakhogy hamar rá kell jönnie, hogy itt sem olyan egyszerű az élet..." Az előadást Dénes Emőke és Fülöp József játssza.

Kiss Judit Ágnes mesekönyve alapján készült a Babaróka című előadás, amelynek rendezője Ellinger Edina, tervezője Bartal Kiss Rita, zeneszerzője Tallér Zsófia.
„Történetünk kezdetén a hároméves Babaróka először megy kölyökőrzőbe, ahol nem lehet vele Mamaróka. Felnőtt fejjel sem könnyű az elválás a gyermekünktől, de a kicsik még nehezebben élik meg ezt a helyzetet. Milyen szerepet tölt be az óvónéni, aki egy sétáló tulipán Babaróka életében? Ki lesz a barátja? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? Tudnak-e együtt játszani a kicsik és a nagyobb kölykök? Ilyen egyszerű és mégis bonyolult kérdések merülnek fel Babaróka rövid történeteiben. Az előadás során végigkövethetjük, ahogy egy kisróka számára kinyílik a világ" – szól az előadás ajánlója, amelynek szereplői Krucsó Júlia Rita, Lendvánczky Zoltán, Nyirkó Krisztina és Szörényi Júlia.

A zalaegerszegi Griff Bábszínház szintén szombaton délután mutatja be a Léghajó a Bodza utcában című produkcióját, amelyet Kiss Ottó könyvéből Nagy Viktória Éva írt, és Schneider Jankó rendezett. A produkció látványtervezője Grosschmid Erik, szereplői Tóth Mátyás, Berta Csongor és Fekete Ágnes.
Kiss Ottó könyvének fülszövege így szól: „Élt egyszer két jó barát. Az egyiket Dodinak hívták, a másikat Szálkának. Dodi kövér volt, a hasa gömbölyű, akár egy léggömb. Szálka viszont vékony, magas és szögletes. A két jó barát néhány egyszerű, hétköznapi tárgy segítségével meghódítja a földet, a vizet és a levegőt, végül a szépséges, de akaratos lány, Fáber Lili szívét is."

A leadképen Lipics Zsolt és Urbán Tibor a Főfőnök pécsi előadásában