Mi történik a héten?
SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivál (2019. január 9–12.)
20. alkalommal kerül megrendezésre az Orkesztika Alapítvány szervezésében a rövid koreográfiák nemzetközi fóruma. A fesztivál célja, hogy a szárnyaikat bontogató és tapasztalt alkotókat, táncosokat egyaránt bátorítsa, hogy legújabb alkotásaikat megismertesse a nagyközönséggel.
Idén közel 70 pályázatból válogatta ki a szakmai zsűri a németországi, lengyelországi és a magyarországi jelölőkörök során a versenyprogramba kerülő 22 produkciót. Ezek január 10-én és 11-én láthatók a MU Színházban. A fesztivál díjait a szakmai zsűri döntése és a közönség szavazatai alapján osztják ki.
A díjazott előadások a január 12-i gálaesten láthatók szintén a MU Színházban. emellett a Magyar Mozdulatművészeti Társulat részleteket ad elő a 7 Fő Bűn című előadásából. A rendező, koreográfus Pálosi István. Az előadók Balázs Mari, Bodor Johanna, Horváth Zsófia, Kopeczny Katalin, Lőrinc Katalin, Mándy Ildikó.
A fesztivál vendégelőadója idén Anna Piotrowska, Egyed Bea és Feledi János lesz. Előadásukban a fesztivál minden napján bemutatásra kerül egy-egy koreográfia, amit a tragikus hirtelenséggel elhunyt Fenyves Márk emlékének szentelnek. A szervezők a 20. jubileumi SzólóDuó Fesztivál egészével is a rendezvénysorozat alapítójára, Fenyvesi Márkra emlékeznek.
Fenyvesi Márk (1973-2018)
A fesztivál kísérőprogramja a 10. jubileumi Ork_Kota_Platform 2019 keretében egyperces táncfilmeket láthatnak az érdeklődők. A fesztiválhoz hozzátartoznak azok a nyílt szakmai beszélgetések is, melyeken az alkotók kapnak visszajelzést a szakma és a közönség képviselőitől. Délelőttönként Anna Piotrowska kurzusára várják a táncosokat.
Esznek-e a halottak epertortát? – Kolibri Színház (2019. január 12.)
Különösen szép könyvet írt a gyászról Rosemarie Eichinger (1970) osztrák írónő. Az Esznek-e a halottak epertortát? Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjat nyert. A 2013-ban írt regényt tavaly magyarul is megjelentette a Kolibri Kiadó. (A Bécsben élő írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.)
Rosemarie Eichinger
Egy könyv „egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát..." – írja a regény fülszövege.
„Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?"
Grisnik Petra a Kolibri előadásában
A regényt Szívós Károly alkalmazta színpadra, és ő is rendezte a Kolibri Színház bemutatóját. Emmát Grisnik Petra játssza, a további szerepekben Mészáros Tamás, Fehér Dániel, Megyes Melinda, Török Ági és Szívós Károly látható.
Székely Csaba: Öröm és boldogság – vendégjáték és közönségtalálkozó a Szkénében (2019. január 12.)
Szombaton a Szkénében vendégszerepel Székely Csaba (1981) Öröm és boldogság című darabja, amelyet a marosvásárhelyi 3G Színház független társulata mutatott be 2017. október 7-én Ándi Gherghe rendezésében. Az előadás abból a megfontolásból jött létre – írja az ajánló –, hogy míg az etnikai kisebbségek problémáit, a román–magyar viszonyt számos erdélyi előadás bemutatta már, addig más kisebbségek problémái egyelőre feldolgozatlanul maradtak. A heteroszexuálisok és az LMBTQ közösség tagjai közötti távolság az utóbbi időben mintha nőtt volna, és ez részben annak köszönhető, hogy az erdélyi átlagember soha nem találkozik önmagát felvállaló hús-vér melegekkel. Színpadon sem. Az előadás készítői viszont úgy gondolták, hogy márpedig a találkozás elkerülhetetlen. Meg kell mutatni, hogy kik az LMBTQ emberek, és milyen problémákkal szembesülnek nap mint nap ebben a társadalomban. Hangot kell adni nekik. Nem ujjal mutogatva a többségre, nem vádaskodva, hanem csak könnyedén, humorral. Hátha ez a találkozás egy új barátság kezdetét jelentheti.
Székely Csaba
„Valahányszor Erdélyben szóba kerül az LMBTQ-téma, valaki mindig bedobja azt a lehengerlő kérdést, hogy »minek erről beszélni, ez a mi legnagyobb problémánk?«" – mondta Székely Csaba egy interjúban. „Az biztos, hogy van elég problémánk, egyik nagyobb, mint a másik. De azt gondolom, hogy amiért nem érint közvetlenül egy probléma, nem kérdőjelezheted meg azoknak az embereknek a küzdelmeit, akiket érint. Mit szólnál, ha porig égne a házad, és a szomszédod odaszólna, hogy »Hallgass már, mit siránkozol? A magyarságnak ennél sokkal fontosabb problémái vannak!«"
Majd később hozzátette: „Hacsak ki nem húzzák azt a mondatomat a próbák során, el fog hangzani, hogy ők egy kisebbség kisebbsége, csak nem úgy tekintenek rájuk, mint kisebbségre, hanem mint egy rakás perverzre. De ezt leszámítva a téma kisebbségpolitikai oldala nem kap szerepet, annak ellenére, hogy valahol ez volt a szikra, amiből kipattant ez a darab. De ez más irányba vitte volna el a cselekményt... Ebben az előadásban most inkább a családi viszonyokra és a társadalomban elfoglalt helyre kerül a hangsúly. És persze a szerelemre. De ettől függetlenül tervezzük, hogy előadások után beszélgetéseket, közönségtalálkozókat szervezünk, ahol a téma olyan aspektusait is meg tudjuk vitatni, amelyek az előadásba nem fértek bele."
Jelenet az Öröm és boldogság előadásából
A 3G Színház Szkénében vendégszereplő produkciójának szereplői Badics Petra, Benedek Botond Farkas, Fodor Piroska, Kovács Károly, Nagy István, Orbán Levente, Szász Réka. Zene: Kovács Károly. Rendező és látványtervező: Ándi Gherghe
Az Öröm és boldogság megjelent Székely Csaba Idegenek és más színdarabok című gyűjteményes kötetében, amelyet a Selinunte Kiadó jelentetett meg tavaly. A vendégjáték két előadása között – este hét órától – kötetbemutató közönségtalálkozóra kerül sor, amelyre nemcsak a vendégjáték nézőit várják, hanem minden érdeklődőt.
Joe Orton: Mr. Sloane szórakozik – a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda előadása a Jurányiban (2019. január 11.)
Három-négy év alatt egy kötetnyi színdarabot írt a rövid életű Joe Orton (1933–1967). (Halála a fekete komédiái világához illő. Élettársa, a antidepresszánsokon és barbiturát-származékokon élő Kenneth Halliwell verte agyon egy kalapáccsal, majd gyógyszer-túladagolással magával is végzett. Állítólag egyre féltékenyebb volt Orton írói sikereire, és azt is sejthette, hogy a társa el akarja hagyni.)
Joe Orton
Első darabja a Mr. Sloane szórakozik (Entertaining Mr. Sloane), 1963-ban írta, majd a következő évben színre is került. Magyarországon először 1993-ban játszották, az Éjszakai Színház mutatta be (a Budapesti Műszaki Egyetem R klubjában) Kőváry Katalin rendezésében, Pap Vera, Balkay Géza, Ternyák Zoltán, Tándor Lajos szereplésével. 1998-ban az egri Gárdonyi Géza Színház tűzte műsorára Szegvári Menyhért rendezésében. Ugyanő a következő évben más színészekkel a Budapesti Kamaraszínházban is megrendezte a művet. Ezen kívül Magyarországon még két Orton-darabot játszottak, mindkettőt több előadásban. Második darabját, a Szajrét (Loot, 1964) és csak halála után, 1969-ben színre került Amit a lakáj látott (What the Butler Saw) címűt.
A Mr. Sloane mostani bemuatóját Guelminó Sándor rendezi. Ő ezt nyilatkozta a darabválasztásáról: „Orton drámái krimiszerű felépítésükben, groteszk helyzeteikben, gyilkos humorukban, a szereplők folytonos érzelmi játszmázásában emlékeztetnek a harminc évvel későbbi Martin McDonagh-darabokra, amik nagyon kedvesek nekem." „A Mr. Sloane szórakozik nem csak marha jó humorú darab, de van benne egy ideális főszerep Bíró Krisztának és Király Attilának is, aki színészként és koreográfusként is több rendezésemben közreműködött. Ezek után még jobban megjött a kedvem ehhez a darabhoz, hiszen két ilyen kedves emberemet is a csapatban tudhatom."
Király Attila és Bíró Krisztina az előadásban
A darab cselekményét így foglalja össze az előadás ajánlója: „Egy szép napon a negyvenes éveiben járó, apjával élő Kath egy húsz év körüli fiúval tér haza. Anyai ösztöneitől és szerelemvágyától hajtva befogadja házukba a vonzó árvát, aki hamarosan a nő bátyját, Edet is ujjai köré csavarja. Apjuk, Kemp kezdettől gyanakodva szemléli a jövevényt: felismerni véli benne volt főnöke gyilkosát. S miközben a testvérek egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak a fiú kegyeiért, és a múlt elhallgatott, szőnyeg alá söpört bűnei, titkai is felszínre kerülnek, megállíthatatlanul száguldunk a „brutális" végkifejlet felé.
De a vég ebben a krimiszerűen megírt rendkívül humoros történetben az utolsó pillanatig megjósolhatatlan, hiszen szereplőink kétségbeesett szeretet-éhségükben bármire képesek..."
A mostani bemutatóhoz Parti Nagy Lajos írt magyar szöveget, az előadásban Bíró Krisztina és Király Attila mellett Gazsó György és Dékány Barnabás szerepel.
Bertolt Brecht: Baal – Katona József Színház, Kecskemét (2019. január 11.)
Brechtnek egy fiatalkori alkotását mutatja be pénteken a kecskeméti színház, amelyet a legenda szerint a szerző három nap alatt írt. A mű keletkezéséről és kulturális, társadalmi hátteréről így ír egy 1984-es előadás kapcsán György Péter:
„1918-ban íródott e mű, a háború utolsó évében, mintegy az expresszionizmus háborútól való iszonyatának, az ember világpokolban való vergődésének dokumentumaként. A tízes évek Németországban a Sturm ideje volt: a még vad Chagallé, a háborúban elveszett festő Franz Marcé – kinek életműve oly mélyen kötődik a néma és fenyegető vadállatokhoz; az elementáris, érzéki absztrakcióé, Kandinskyé vagy épp Kirchner Groszra mutató aktjaié. A Baal az indulatot ironikusan formává változtató, de minden mozzanatában ítélettel terhes, jóslatokkal teli világában ott kísért az 1914-ben meghalt Morgenstern, vagy épp Erich Mühsam, vagy August Stramm radikális expresszionizmusa is. A háború végén Brecht szanitécként szolgált, s a hadsereg racionális tébolydájában épp elegendő tapasztalatot szerezhetett az élet riasztóan devalválódott értékéről, a katonai erények – Németországban oly különösen sajátos – »humanizmusáról«; mint arról ismert verse, a később állampolgárságától való megfosztása okául szolgáló Legenda a halott katonáról is tanúskodik.
Bertolt Brecht 1918-ban
Ez a háttér tehát: háború, és radikális, állandóan alakuló művészeti mozgalmak, expresszionizmus és dada. A Baal pedig saját törvényeinek megfelelően reflektál erre a világra, a »tökéletesedett bűnösség« Lukács György által Fichte jelzőjével minősített korszakára. A konkrét történet – a zseni negatív karrierje – a világon kívüli lázadó végső bukásának, szétzüllésének útja. Sajátosan értelmezett istenek alkonya ez, melyben a humanitás, a kiismerhetőnek vélt emberi természet, az elviselhetőnek hitt világ tűnnek el. Az önmaga ellenére forduló, saját magával együtt másokat tönkretevő, gyilkossá váló ember története ez, az erőé, mely épp azért tud ily gátlástalanul rombolni és ily fenyegetően ártani, egy emberben megjelenve, mert egyébként e polgári világ már erőtlen és hazug. Baal nekifeszülése e világnak – reménytelen. A »tökéletesedett bűnösség« korszakának világa maga alá gyűr bárkit, mert jót ebben a világban senki nem lelhet. És jónak lenni, és erővel és hatalommal bírni egyszerre már ez is teljességgel lehetetlen."
A kecskeméti előadás főszereplői (Danyi Judit, Kocsis Pál, Hegedűs Zoltán, Orth Péter
A kecskeméti Baal rendezője Zsótér Sándor, akinek kétségtelenül Brecht a kedvenc szerzője, a legtöbb darabot tőle állította színre, nem egyet több előadásban is. A Baallal sem először foglalkozik. 2013-ban főiskolai vizsgaelőadást készített belőle. Kecskemétre is rendszeresen visszatér dolgozni. Legutóbb szintén Brecht-darabot rendezett, A jóember Szecsuánból című előadást.
A Ruszt József Stúdióban bemutatásra kerülő Baal címszerepét Kocsis Pál játssza. A további szerepekben: Orth Péter, Csombor Teréz, Hegedűs Zoltán, Nagy Katica, Zayzon Zsolt, Magyar Éva, Danyi Judit, Szegvári Juli, Kertész Kata, Koltai-Nagy Balázs, Konfár Erik, Kovács Gyula.
A leadképen Király Attila és Bíró Krisztina a Mr. Sloane szórakozik című előadásban.
