A hét legfontosabb eseménye

A bábszínházi szakma 1991 őszén fogalmazta meg azt az igényt, hogy szükség van egy visszatérő fórumra, ahol megjelenhetnek a magyarországi bábszínházak, felmérhetik jelenlegi helyzetüket, és ahol lehetőség teremtődik egymás munkájának figyelemmel kísérésére, szakmai összegzésre is. Az (általában) kétévente megrendezésre kerülő fesztivál idén október 6-án szerdán indul, és 10-én szombaton zárul. A négy nap alatt a fővárosi és a vidéki bábszínházak mellett szerepelnek független, családi bábszínházak is, valamint bemutatkoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai is. A gazdag programból csak néhány eseményt emelünk ki. 

Szálinger és Markó

A megnyitót követően a Ciróka Bábszínház nagytermében a gyerekszínházi repertoár egyik alapművével indul a találkozó. Fazekas Mihály elbeszélő költeményét számtalan gyerek- és bábszínházi feldolgozásban láthattuk már. A Lúdas Matyit sokáig Móricz Zsigmond feldolgozásában játszották a színházak. 1977-ben mutatták be először Schwajda György színpadi adaptációját, amely mindmáig színpadra kerül. (Legutóbb Kaposvárott játszották.) Hárs Lászlótól Upor Lászlóig és Zalán Tiborig számos szerző adaptálta bábszínházra a művet. A legutóbbi átiratok közül sikeres volt Tasnádi István változata, amelyet 2012-ben mutatott be a Budapest Bábszínház (Fige Attila rendezésében), majd 2015-ben a kecskeméti Ciróka Bábszínház is műsorra tűzte (az előadást Vidovszky György rendezte). Mindkét előadás több rangos magyarországi és külföldi fesztiválon szerepelt.

Lúdas Matyi - Bóbita Bábszínház

2017-ben írta meg Szálinger Balázs költő, műfordító a maga színpadi változatát, amit a Mesebolt Bábszínház mutatott be. Szálinger már több sikeres bábszínházi darab szerzője: Fehérlófia, 2013; Világszép nádszálkisasszony, 2014; Rigócsőr királyfi, 2016; A csillagszemű juhász, 2016; A halhatatlanságra vágyó királyfi, 2018. A Lúdas Matyi legújabb bemutatója néhány napja volt Pécsett, a Bóbita Bábszínházban. Az előadást Markó Róbert rendezte, aki visszatérően dolgozik a pécsi társulattal, Szélkötő Kalamona című rendezését a tavalyi Gyerekszínházi Szemlén is lehetett látni a Marczibányi téren.

A halhatatlanságra vágyó királyfi - Vaskakas Bábszínház

De Szálinger Balázs szövegeivel is foglalkozott már a fiatal rendező: néhány éve nagy sikerű előadást rendezett a Budapest Bábszínházban A csillagszemű juhászból, tavaly pedig a győri Vaskakas Bábszínházban állította színpadra A halhatatlanságra vágyó királyfit. Ez utóbbi előadás a kecskeméti találkozó utolsó napján, szombaton látható is lesz. Szálinger Balázs népmesék nyomán írt lírai-humoros szövege és Markó Róbert vizuálisan is megragadó rendezése a halandó élet és a halhatatlanság, az örök élet és az eltűnő idő kérdéseire keresi a választ.

Gimesi Dóra meséi

Ugyancsak szerdán látható a Ciróka Bábszínház kistermében a Budapest Bábszínház produkciója. Gimesi Dóra fiatal kora ellenére az egyik legtöbbet játszott bábszínházi szerző. Mesekönyvének (Csomótündér) címadó történetében nagyon bölcsen nyúl egy olyan kényes témához, mint a párkapcsolatok felbomlása, a válás, amely nagyon sok gyereket személyesen is érint. Számukra kínálja a feldolgozás, a feloldás élményét ez a mese. „Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek, villamosvezető-tündérek. De Csomótündér csak egyetlen egy volt. Ő csomózza össze a szerelmes királyfiak és királylányok cipőfűzőjét, hogy örökre együtt maradjanak." De bizony ő is hibázik néha, és akkor a csomók szétbomlanak vagy épp összegabalyodnak, sok-sok galibát okoznak...

A csomótündér - Budapest Bábszínház

Ennek a megejtő mesének már több bábszínházi változata készült. Először épp a Ciróka Bábszínházban került színpadra a Kuthy Ágnes rendezte nagyszerű előadásban.

A Budapest Bábszínház tavaly mutatta be a mese újabb adaptációját. (Az előadás dramaturgja Pallai Mara volt.) Tengely Gábor egyszemélyes előadást rendezett Ellinger Edina (és jó néhány cipő) főszereplésével. (Tengely egy másik rendezője csütörtökön látható a fesztiválon. A Lázár Ervin meséből a miskolci Csodamalom Bábszínházban készült Manógyárnak a dramaturgja szintén Pallai Mara volt.)

Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi - Harlekin Bábszínház

Gimesi Dóra még egy darabbal szerepel a fesztiválon. A Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi című szövege 2010-ben készült a Mesebolt Bábszínház részére. Most a Harlekin Bábszínház játssza pénteken a Ciróka nagytermében Veres András rendezésében.

Családi bábszínházak

Az idei programban viszonylag kevés független bábszínház szerepel. (Volt olyan fesztivál, ahol fele-fele arányban szerepeltek önkormányzati és független társulatok.) És mind a négy független társulat családi bábszínház.

Hős Miklós - MárkusZínház

Az egyik legrégebbi és a legnívósabb családi bábszínház Pilári Gábor és Vajda Zsuzsa (és újabban a gyerekeik alkotta) MárkusZínház. Csütörtökön játsszák el az Ifjúsági Otthon színháztermében az egyik legutóbbi előadásukat, a Hős Miklóst. „Megszületni és hősnek lenni nem egyszerű e földi közegben. Még az istenek szférájában is ezer botlás, veszély, szeszély, hát még az emberi lélek számára mennyi kihívás, lehetőség, győzelem vagy veszteség. A kalandos földi létre most magyar hős születik: a szájhagyományban, krónikákban, freskókon megrajzolt, s irodalmi művekben újraélesztett, legenda övezte, testében-lelkében is erős: Toldi Miklós."

Akárcsak a MárkusZínház, családi vállalkozás a Varga Péter Róbert Pfeifer Zsófia alkotta Ziránó Színház is. A földrajzi közelségből is adódóan több előadásuk készült már a szombathelyi bábszínházzal való együttműködésben. A fesztiválon pénteken mutatják be a Mesebolt Bábszínházzal közösen készített előadásukat: az Ágoston avagy egér a felhők között című játékot Veres András írta és Kovács Géza rendezte.

Jancsi és Juliska - Hepp Trupp

„A Hepp Trupp egy kétszemélyes társulat. Szerelemből született. A színház, a művészet, a néző és az egymás iránti szeretet táplálja azóta is. 2008-ban alapította Schneider Jankó és Nagy Viktória Éva. Mindketten a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakán végeztek" – írja magáról honlapján a Hepp Trupp. A fesztiválon szombaton játsszák Jancsi és Juliska édes álma című produkciójukat, amelyet egy másik családi műhellyel, a Magamura Alkotóműhellyel (Boráros Szilárd tervezővel és Boráros Milada rendezővel) együtt hoztak létre. „A Grimm testvérek ismert meséjéből egy mai család története kerekedik" – írja az egyik ajánló.

A Magamura Alkotóműhely a fesztivál még egy előadásában érdekelt: Boráros Szilárd tervezte, Boráros Milada rendezte a Griff Bábszínház előadását, A varázskertet. (A darabot távol-keleti népmesék motívumai alapján Veres András írta.)

A háromágú tölgyfa tündére - Fabók Mancsi Bábszínháza

A pénteki programban szerepel az utóbbi évek egyik legsikeresebb független társulata, a Fabók Mancsi Bábszínháza. (A Ciróka nagytermében játssza legutóbbi darabját, A háromágú tölgyfa tündérét.) Érdekes élettörténetet mondhat magáénak Fabók Mariann színész, bábos mesemondó, aki elmondása szerint véletlen talált rá a bábozásra . Első önálló darabjával (A halhatatlanság országa) díjat nyert a Bábszínházak X. Találkozóján 2010-ben. A következő előadása, A székely menyecske és az ördög 2013-ban nyerte el a Gyerekszínházi Szemle fődíját. Ugyanezen a találkozón nyertek díjakat a következő előadásai is: 2015-ben a Vitéz László és Vas Juliska, 2017-ben A háromágú tölgyfa tündére.

Ez utóbbi egy klasszikus népmese feldolgozása. Megjelenik benne a királyfi, a gonosz boszorkány, a tündér, jönnek a próbatételek, végül diadalmaskodik a szerelem. De Fabók Mancsi Bábszínházban nem (csak) a történeten van a hangsúly, hanem azon a sokfajta technikát, játékmódot egyesítő előadásmódon, amelyben Fabók Mancsi egészen különleges módon jeleníti meg az egyes szereplőket, hol bábokat, maszkokat, hol a saját testét használva.

Bábszínházi műhelyek és alkotók

A fesztiválon több fontos bábszínházi műhely és alkotó szerepel.

A só - Vojtina Bábszínház

A szerdai programból érdemes például kiemelni a Vojtina Bábszínház előadását. A só adaptációját Kolozsi Angéla készítette, aki már kevesebbet játszik, de sokat ír és rendez. Az előadást A csomótündér első színpadi változatát színre vivő Kuthy Ágnes rendezte. Kolozsi Angéla rendezte a Kabóca Bábszínház előadását, a Miú és Vau-t, amely Timo Parvella meséi nyomán készült, és ugyancsak szerdán látható a kecskeméti bábszínházi találkozón.

A csütörtöki programban szerepel a Ciróka Bábszínház előadása, A lepkeoroszlán. Izgalmas témát álmodott színpadra Vidovszky György. Michael Morpurgo regénye egy kisfiú és egy oroszlán barátságáról szól, egy olyan erős szövetségről, amely kiállja a távolság és az idő próbáját. Az előadás idén a Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén elnyerte a legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díjat. Vidovszky egyedülálló látásmódja segít visszarepülni egy másik korba, egy másik földrészre, habár a hangsúly az üzenet közvetítésére, a kapcsolatok fontosságára helyeződik.

A lepkeoroszlán - Ciróka Bábszínház

Pénteken délután mutatkozik be a fesztiválon a Mesebolt Bábszínház. A császár új ruhája című előadás írója Parti Nagy Lajos, rendezője Somogyi Tamás.

Szombaton szerepel a fesztiválon a Kolibri Színház. A Hengergőt így ajánlja a színház honlapja: „Barátságos mesetérré alakul a Kolibri Színház előcsarnoka a „hengergők", no meg a legkisebb nézők számára. A „hengergők", ezek az izgő-mozgó-kukucskáló kukacforma élőlények mindenféle izgalmas kalandba keverednek a mintegy félórás előadás során. Igazi, csecsemőknek szóló játék – kézzel, lábbal, bábbal." Az előadást Szívós Károly rendezte és Török Ági és Szívós Károly játssza.

A császár új ruhája - Mesebolt Bábszínház

A Bábszínházak találkozóján – régi hagyomány ez – bemutatkoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező és bábszínész szakos hallgatói is. Szombaton a színháztermi előadások mellett szabadtéri programok is várják az érdeklődőket: vásári játékok, előadások, ügyességi játékok, körhinta és számos egyéb érdekesség.

A teljes program itt érhető el