A sajátos világú, nemzetközileg is ismert román rendező, Radu Afrim szívesen dolgozik magyar nyelvű társulatokkal. Rendszeresen dolgozik Marosvásárhelyen, rendezett már Sepsiszentgyörgyön, és másodszor tér vissza a temesvári magyar társulathoz. 2016 februárjában mutatták be első itteni munkáját, A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című produkciót, amelyet Radu Afrim a társulattal közösen írt.
Jörg Graser
A mostani bemutató Jörg Graser (1951) német filmrendező és forgatókönyvíró 1992-es darabja alapján készült. A temesvári előadás romániai és magyar nyelvű ősbemutatót. (Jörg Graser-művet még nem játszottak magyar nyelven, de a filmjeit sem mutatták be Magyarországon.)
A darab címszereplője Maximilian Rabenthal, egy gazdag műkereskedő, aki úgy találja, hogy az undor az egyetlen dolog, ami még mindig élvezetet jelent ebben a világban. Ezért kéri feleségül az éppen férjezett Helenát, aki természetesen szintén egyszerűen unalomból mond igent. Az esküvői vacsorára egy kétes létesítményben kerül sor, ahol csak élő halat szolgálnak fel, és a vendégeknek az állatoknak halálos fájdalmat okozva kell elfogyasztaniuk ételeiket. A „különlegességet" egy Valentin Boscik nevű séf készíti, aki egész nap az akvárium előtt ül és filozofál. Rabenthal végül arra kéri Boscik urat, hogy töltse el a nászéjszakát helyette Helenával...
Radu Afrim
„Sajátos képi és zenei világa mentén értelmezte újra Radu Afrim rendező és Irina Moscu díszlet- és jelmeztervező a Jörg Graser által megírt Rabenthal-i világot" – írja a temesvári színház ajánlója. – „A cím, etimológiai értelemben véve egyszerre utal helyszínre és lecsúszott nemesi származásra. Ennek, a címben is sejtetett dekadens burzsoáziának az abszurditása, és a primér ösztönök, a fullasztó testiség diszkrét bája között egy halszakács, egy pincér, egy unatkozó vendég és felesége különös és kegyetlen játszmába kezdenek.
Nyíltszíni élveboncolás ez, mely egyszerre gyomorforgatóan őszinte és végtelenül mulatságos. A durva testiséget a bohóctréfákkal keverve olyan egyedi világot sikerül megteremteni, mely minden alpáriság és „olcsó poén" között képes megsejtetni a szöveg és az előadás már-már filozofikus, költői szépségét a szerelemről, a valahová és valakihez tartozásról."
A Radu Afrim rendezte temesvári előadás szereplői Tokai Andrea, Csata Zsolt, Bandi András Zsolt, Borbély B. Emília, Vass Richárd, Lukács Szilárd, Mihály Csongor, Molnár Bence.
Ősbemutatót tart a szegedi színház is. Németh Ákos darabját mutatják be, amelynek eredeti változatát a szerző – saját elmondása szerint – az olasz Egészségügyi Minisztérium felérésére írt. A Ritka betegség című egyfelvonásos később egész estésre hízott, ennek az átdolgozott változatnak az ősbemutatójára kerül most sor Szegeden.
Németh Ákos
Az előadás ajánlója ezt ígéri: „Küzdelem az életért. Apró, gyilkos emberi játszmák. Senki sincs a helyén, senki sem egészen az, aminek látszik. Lírai történet egy különös betegségben szenvedő fiatal nőről, szerelemről, a gyerek utáni vágyakozásról, a mai világban megszokott, praktikus pótcselekvésekről, győztesnek látszó stratégiákról, múlt és jövő kiigazításának és megtervezésének lehetetlenségéről, a kilátástalanságról."
Olasz Renátó a szegedi előadásban
A szegedi előadást Bodolay Géza rendezi, a főbb szerepeket Waskovics Andrea, Olasz Renátó, Kárász Zénó, Wessely Zsófia, Gyöngyösi Zoltán játsszák.
Egy másik bemutatóra is sor kerül a hétvégén Szegeden.
Tavaly hunyt el Peter Shaffer (1926–2016), akinek az Equus (1973) mellett az Amadeus (1979) a legnépszerűbb darabja. (Mindkettőből készült filmváltozat is, az utóbbit Milos Forman rendezte 1984-ben, és a következő évben 8 Oscar-díjat kapott).
Peter Shaffer
A színházaknak is állandó repertoárdarabja Shaffer Amadeusa, amelyet elsősorban Puskin darabja, a Mozart és Salieri ihletett, de a téma – és a történelmi tények – szabad feldolgozását adja. Az Amadeus főszereplője a rangos és elismert bécsi udvari komponista, Salieri, akinek az életébe váratlanul berobban Mozart. Salieri magában gyorsan beismeri Mozart zsenialitását, így önmagát egyre inkább a középszerűek közé kénytelen sorolni. De a tekintélyét meg kell védenie. Emiatt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse Mozartot...
Tordy Géza és Gálffi László az Amadeus vígsszínházi előadásán
Az Amadeus magyar nyelvű ősbemutatója 1982-ben volt a Vígszínházan Tordy Géza (Salieri) és Gálffi László (Mozart) főszereplésével (rendező: Kapás Dezső). De a következő magyarországi bemutatóra csak 11 év múlva, 1993-ban került sor a Madách Színházban (Salieri: Mácsai Pál, Mozart: Szűcs Gábor; rendező: Kerényi Imre). Újabb nyolc év múlva, 2001-ben Szolnokon játszották (Salieri: Darvas Iván, Mozart: Alföldi Róbert; rendező: Szikora János). De ugyanebben az évben Czajlik József főiskolai hallgató is emlékezetes előadást rendezett a darabból Komáromban.
A következő évben Kaposvárott is műsorra tűzték (Salieri: Kovács Zsolt, Mozart: Nagy Viktor; rendező: Rale Milenkovic), majd szinte egymást érték az újabb bemutatók: 2006: Nyíregyháza (Salieri: Fazekas István, Mozart: Avass Attila; rendező: Tasnádi Csaba), 2009: Kecskemét (Salieri: Kőszegei Ákos, Mozart: Szemenyei János; rendező: Bagó Bertalan), 2010: Miskolc (Salieri: Cservenák Vilmos, Mozart: Harsányi Attila, rendező: Tordy Géza), 2014: Orlai Produkciós Iroda (Salieri: Kulka János, Mozart: Keresztes Tamás; rendező: Szikszai Rémusz), 2015: Székesfehérvár (Salieri: Hirtling István, Mozart: Lábodi Ádám; rendező: Hargitai Iván), 2015: Pécs (Salieri: Rátóti Zoltán, Mozart: Mikola Gergő; rendező: Méhes László), 2016: Szabadka (Salieri: Balázs Áron, Mozart: Pálffi Ervin; rendező: Béres Attila).
Jelenet a szegedi előadásból
A mostani szegedi bemutatót Rusznyák Gábor rendezi, Salierit Pataki Ferenc, Mozartot Poroszlai Kristóf játssza. A további szerepekben többek között Tolnai Hella, Sorbán Csaba, Vicei Zsolt, Pálfi Zoltán, Fekete Gizi, Borsos Beáta, Jakab Tamás látható.
Debrecenben szintén népszerű, sokat játszott darabot mutatnak be. Molnár Ferenc (1878–1952) 1926-ban írta a Játék a kastélyban című vígjátékát, amely manapság a legtöbbet játszott darabja magyar színpadokon.
Molnár Ferenc
A Játék a kastélyban bohózati helyzetre épül. A híres operett-szerzőpáros, Turai és Gál egy olasz tengerparti nyaralóba érkezik. Magukkal hozták ifjú pártfogoltjukat és zeneszerzőjüket, Ádámot. A fiú menyasszonyát, a színésznő Annie-t akarják meglepni, hogy elkészült új operettjük, amelynek főszerepét természetesen Annie-nak szánják. A fülig szerelmes Ádám a menyasszonya melletti szobát kapja, ám amikor éppen készülnek benyitni a lányhoz, a szobákat elválasztó ajtón keresztül szenvedélyes párbeszéd fültanúi lesznek, ami a gyönyörű színésznő és egykori kedvese, Almády között zajlik. Ádám teljesen magába roskad, semmissé akarja tenni az Annie-val készülő házasságát, és ki akarja dobni az új operettjét. Turai viszont elhatározza, hogy mindkettőt megmenti. Ehhez zseniális tervet eszel ki.
Bakota Árpád, Kiss Gergely Máté és Garay Nagy Tamás a debreceni előadásban
A Játék a kastélyban bemutatói is szinte egymást érik. A darabnak már volt ebben az évadban bemutatója Tatabányán (Guelminó Sándor rendezte), az előző évadban Miskolcon Mohácsi János készített belőle előadást. 2012-ben Szombathelyen Jordán Tamás állította színpadra. Az ezt megelőző évadban Veszprémben és Egerben volt bemutatója. 2010-ben Kaposvárott, 2009-ben Székesfehérvárott és a Vígszínházban mutatták be (ez utóbbi előadás még mindig műsoron van), 2008-ban Kecskeméten játszották...
ranyecz Artúr és Sárközy-Nagy Ilona a debreceni előadásban
A mostani debreceni bemutató ajánlója a következőt írja: „A Játék a kastélyban elsősorban egy szerelmi történet, melynek gyújtópontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése, a kettő közti dilemma áll, és mindez viharos erővel csap össze Molnár Ferenc vígjátékában. De a néző nem csak egy szórakoztató sikerdarabot kap majd, hanem bepillantást is nyer a darabot létrehozó drámaíró alkotási folyamatába: fricskák, fordulatok, félreértések, szerepjátékok közepette a darab azt is látni engedi, miként csapja be közönségét egy sikerdarabíró."
Naszlady Éva rendezte debreceni előadásban Turait Garay Nagy Tamás, Gált Bakota Árpád, Annie-t Sárközy-Nagy Ilona, Almádyt Vranyecz Artúr, Ádámot Kiss Gergely Máté játssza.
Nincs karácsony Diótörő nélkül. Ezúttal is számtalan változata, feldolgozása látható országszerte.
Ezek közül a Pécsi Balett produkcióját emeljük ki, amely a hétvégén a Müpában látható. A Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be négy éve be a produkciót, amelyet azóta is nagy sikerrel játszanak. A most szombati lesz az 50. előadása.
A Csajkovkszkij zenéjére készült mesebalett koreográfusa Vincze Balázs, dramaturgja Almási-Tóth András, a rendező munkatársa Uhrik Dóra. Többek között Molnár Zsolt, Várvölgyi Panna, Szalay Attila, Hoffmann Virág Zoé, Tuboly Szilárd táncol az előadásban.
A teljes színlap itt olvasható
A leadképen a Pécsi Balett Diótörő című előadása
Heti ajánlónk első része itt olvasható