A hét 10 legfontosabb eseménye

Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk – Jászai Mari Színház, Tatabánya (2017. október 6.)

Az egyik legismertebb kortárs lengyel drámaíró darabját mutatja be péntek este a tatabányai színház. „Fontos szempont számunkra, hogy olyan darabokat is bemutassunk, amelyek reflektálnak a leglényegesebb társadalmi problémákra. A mi osztályunk többek között ezért kerül bemutatásra" – mondta Guelmino Sándor, az előadás rendezője.

Tadeusz Slobodzianek 2009-es darabja valóban megtörtént tragikus eseményeket dolgoz fel: 1941 júliusában a kelet-lengyelországi Jedwabnéban egy pogrom során a helyi lengyelek egyetlen nap alatt kiirtották a város (szinte) teljes zsidó lakosságát. A történtekre Agnieszka Arnold dokumentumfilmje és az Amerikában élő lengyel történész, Jan T. Gross (magyarul is megjelent) Szomszédok című könyve hívta fel a figyelmet.

Tadeusz Slobodzianek

Mindkét műre indulatokat (is) keltő vitával reagált a lengyel társadalom. A vita eredményeként újabb könyvek láttak napvilágot. Ezek közül Anna Bikont könyve, a Mi, Jedwabnéból (2004) a legfontosabb, amiben a még élő szemtanúk szólalnak meg. Slobodzianek sokat merített ebből a könyvből, bár teljes mértékben átformálta a készen talált anyagot. „Minden, ami a drámában szerepel, az én kitalációm, de mindent valódi események inspiráltak" – mondta a darabot is tartalmazó A mi osztályunk című kötetének 2011-es bemutatóján a Lengyel Intézetben. „Minden hősömnek létezik egy vagy több prototípusa. A mi osztályunkban szereplő történetek közül sok megtalálható a Mi, Jedwabnéból című könyvben. De Anna Bikont azt mondja, hogy kiforgattam az összes hősét, mert a jókat rosszabbaknak mutatom, a rosszabbakat pedig jobbaknak, mint amilyenek valójában voltak."

Slobodzianek darabja még szorosabbra vonja a szereplők közötti kapcsolatokat. Gross fő állítását, hogy a Jedwabnéban történtekben az a legsúlyosabb, hogy szomszédok támadtak szomszédokra, még keményebbé teszi: valójában osztálytársak ölnek osztálytársakat. „Kollegák", akik sorsa a közös gyermekkor után később is állandóan keresztezi egymást.

Cresp Rodrigo igazgató és Guelminó Sándor rendező

„A mi osztályunkban tíz egykori iskolatárs mesél. Nemcsak életük meghatározó eseményéről, az 1941. júliusi pogromról számolnak be, amelyben így vagy úgy valamennyien érintettek voltak, hanem elbeszélik az egész életüket. A darab a párhuzamos, ellentétes emberi sorosok hihetetlenül sokszálú, gazdag szövevényét építi fel" – írta a darabról az Ellenfény 2011/11. száma. „A mi osztályunk egyik legfontosabb erénye rendkívüli tárgyszerűsége. Slobodzianek egyáltalán nem akar igazságot tenni a szereplők között. És főleg nem etnikai vagy vallási alapon. Nem hovatartozásuk, hanem a magukra vett emberi szerepeik különböztetik meg őket."

A Slobodzianek-darabból már több sikeres előadás született magyar színpadon. A magyarországi ősbemutatót a Katona József Színház tartotta Máté Gábor rendezésében 2011 októberében. 2015 márciusában a nagyváradi színház magyar társulatával vitte színre a művet Anca Bradu. 2016 februárjában Szombathelyen Lukáts Andor, 2017 januárjában Miskolcon Béres Attila rendezte meg.

A pénteki tatabányai bemutató szerepeit Danis Lídia, Bakonyi Csilla, Egri Márta, Mikola Gergő, Dévai Balázs, Crespo Rodrigo, Király Attila, Jegercsik Csaba, Megyeri Zoltán és Kardos Róbert játssza.

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – Miskolci Nemzeti Színház (2017. október 6.)

Egy másik pénteki vidéki bemutatóban is a jelen valóságára való reflektálás szándéka ismerhető fel. A miskolci színház Szabó Máté rendezésében viszi színre Dosztojevszkij regényének színpadi változatát. A rendező Hársing Hilda dramaturggal együttműködve 2008-ban már készített egy adaptációt a Bűn és bűnhődésből. A Szonya címmel bemutatott előadás a lány nézőpontjából ábrázolta a történetet. A mostani változat objektív panorámaképre törekszik, amelyben egymással sokrétűen összefüggő élettörténetek jelennek meg.

Szabó Máté rendező

A történet aktualitásáról Szabó Máté rendező a következőt mondta: „A morálhoz való viszonyunkat ma is befolyásolja az, ha nem igazságos a kialakult társadalmi rend. Bármikor megfogalmazódhat bennünk a kérdés: miért kövessük a szabályokat, ha mások nem teszik? Amikor egyre nehezebben élhető mindennapjainkért, a nyomorért, vagy akár tömeges emberhalálért felelős személyek büntetlenül élhetnek, és több joggal rendelkeznek, mint a mindennapi élet súlyát cipelő tömegek, ez újra és újra felmerül. Ilyenkor életünk megoldásának illúzióját keltheti valamely bűn elkövetése. Ez a fajta kitörés az elkövetés pillanatában rabbá tesz. Nem mindenki születik ugyanis Napóleonnak. A darabban Szonya személye az, akinek hatására az efféle nyomorult bűnösök viszonya a bűnhöz megváltozik. Azáltal, hogy van egy ember, aki képes a szánalomra, a felvállalt szenvedésen keresztül a megváltás, a megtisztulás talán elérhető közelségbe kerül."

Az előadás plakátja

A miskolci előadásban Raszkolnyikov szerepét Feczesin Kristóf, Szonyáét Mészöly Anna e. h. játssza. Feczesin Kristófot sokként érte, amikor megkapta Raszkolnyikov szerepét, hiszen saját magát teljesen más személyiségnek tartja. De úgy gondolja, hogy mindenki közel tudja érezni magához a történet főhősét, mert olyan gondolatok és kérdések foglalkoztatják, amelyek mindenkit foglalkoztathatnak. Ő maga is az empátiában találta meg a kulcsot a figurához, mert ha nem is tapasztalta meg azt, amit a szereplő, együtt tud vele érezni. Mészöly Anna nem először találkozik a regénnyel színpadon, mert januárban beugrott a Forte Társulat Horváth Csaba rendezte előadásába Dunya szerepébe.

Porfirij vizsgálóbírót Fandl Ferenc, Szvidrigajlovot Görög László, Marmeladovot Gáspár Tibor alakítja. A további szerepekben többek között Máhr Ági, Nádasi Erika, Prohászka Fanni, Lajos András, Szirbik Bernadett látható.

Moliere: A képzelt beteg – Katona József Színház, Kecskemét (2017. október 6.)

Szintén pénteken tartanak bemutatót Kecskeméten, A képzelt beteg kerül színpadra Rusznyák Gábor rendezésében. Moliére komédiájával már találkozott a rendező pályája elején: 2000-ben vitte színre a darabot a Pesti Színházban Reviczky Gábor főszereplésével. Mondhatnánk, hogy sikeres előadásban, hisz a produkció azóta is műsoron van, és már túl van a 200. előadásán. De Rusznyák Gábor úgy emlékszik rá, mint olyan munkára, ami „gyötrelmessé vált", neki is, a színészeknek is.

Rusznyák Gábor rendező

„Főiskoláról kijőve az ember még hiszi – amit aztán később vagy megtapasztal, vagy nem –, hogy kivívja magának azt a rangot, hogy a színészei bízzanak meg benne annyira, hogy ha ő két hétig nem mond semmit, akkor is jönnek vele, mert tudják, hogy a végeredmény jó lesz" – meséli Rusznyák Gábor. 

„Az nagyon hamar kiderült, hogy egy kezdő rendezőnél ez nincs így. ... A Vígben valószínűleg az alap nem volt elég erős, nagyon későn alakult ki, hogy mit akarok. A legnagyobb tanulság persze az volt, hogy egy olyan formátumú színész, mint Reviczky Gábor, akinek most nem csak a tehetségét értem a formátumon, hanem érzékenységi fokát, a pályán eltöltött éveket, a hierarchiában éppen elfoglalt helyét, hogy ő mit gondol magáról stb., szóval egy ilyen színészhez jön egy kezdő rendező, aki megkínálja egy ekkora feladattal, és teljesen mást gondol az egészről, mint ő. ... Az első próbán elmondtam a Revinek, hogy ő egy olyan pasas most, aki befelé fordul, hátul gubbaszt, számolja a gyógyszereket stb. Én háttal nem ülök – ez volt a válasz. Innen indult a »baráti viszony«, aminek az lett a vége, hogy földhöz vágta a botját, és kirohant a színházból. Persze voltak még ennek stációi. Legendás a Vígszínházban az a segítő szándék, hogy a főpróba időszakában egyszer csak megérkezik a segítő főrendezői kéz, először csak leülnek az ember mögé, aztán az ember elé, aztán áthangszerelődik az egész."

A képzelt beteg 200. előadása a Pesti Színházban

A rendező – aki a főiskolán Székely Gábor tanítványa volt – igazán azok alatt az évek alatt talált magára, amikor a kaposvári társulat tagja volt. Erről így beszél: „Az, hogy én végigcsinálhattam Mohával (Mohácsi János – a szerk.) a Csak egy szöget mint színész, láttam a próbáit, érzékeltem azt a gondolkodásmódot, amivel létrejött az előadás, nagyon sokat jelentett. Sok-sok évig voltam Székely hatása alatt, hallottam a kérdéseit, fedeztem föl a saját esztétikámban az övét. De a kilenc év Kaposvár nagyon hosszú idő. Az változtatott meg. Kaposvártól nem szabadulok, soha nem is fogok szerintem." Mohácsi János hatása Rusznyák Gábor pályáján többek között abban is érzékelhető, hogy többször vitt már színre Mohácsi János által átigazított szövegkönyveket. Valószínűleg ez A képzelt beteg esetében is így lesz, hisz a kecskeméti előadás színlapján olyan szerepnevek is olvashatók, amelyek Moliére-nél nem találhatók meg, de Mohácsi János változatában fontos szerepet töltenek be. (Mohácsi János 2008-ban Pécsett vitte színre A képzelt beteget, majd 2013 végén az Örkény Színházban újrarendezte az előadást.)

A képzelt beteg mostani kecskeméti bemutatóján a főszerepet Kocsis Pál alakítja, a további szerepekben többek közt Csapó Virág, Adorjáni Bálint, Zayzon Zsolt, Decsi Edit, Fazakas Géza, Hegedűs Zoltán, Märcz Fruzsina látható.

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset – Bóbita Bábszínház (2017. október 7.)

A hétvégén több bemutatót is tartanak a bábszínházak. Kecskeméten szombaton délután játsszák először a Cirókában A vadhattyú című előadást Szenteczki Zita rendezésében. Ugyancsak Andersen meséje nyomán készült a Pöttöm Panna Veres András rendezésében, amelyet szintén szombaton délután mutat be a zalaegerszegi Griff Bábszínház. Vasárnap délelőtt mutatja be a szombathelyi Mesebolt Bábszínház a Batu-tá kalandjait (amelyet Kovács Géza írt és rendezett).

Szombat délután a pécsi Bóbita Bábszínház egy Nemes Nagy Ágnes művéből készült előadást mutat be. A népszerű költő, műfordító, esszéíró a 60-as években számos gyerekkönyvet, verseket, meséket tartalmazó kötetet adott közre. Ezek közé tartozik az 1962-ben megjelent „keleti mese", Az aranyecset is

A történet főszereplője Szádeli, az árva kisfiú, aki rőzseszedéssel tartja el magát, de minden vágya az, hogy festő lehessen. Egy este felbukkan nála egy öregember, aki varázserejű aranyecsettel ajándékozza meg. Bármit is fest vele Szádeli, minden megelevenedik: a falra pingált madár felröppen, a hal pedig beleveti magát a közeli folyóba. Hamar híre megy a fiú különös tehetségének, és először egy kevély ponty, aztán a szegény falu népe, majd a kapzsi földesúr, sőt maga a Kegyetlen császár is részesülni akar az aranyecset csodájában. De Szádeli csak a rászorulókon segít vele; a gonoszoknak túljár az eszén. A kapzsi császár felszállhat ugyan a festett vitorlásra, de elfújja őt a festett vihar. Mert az ecset az igazságtevés ecsetje.

A mese 2008-as kiadásának recenzense így ír Nemes Nagy Ágnes könyvéről: „Nagyon sokféleképpen olvasható: a különféle mesék (magyar népmesék, a Grimm-mesék, az Ezeregyéjszaka meséi) felőli megközelítése napjainkban már kiegészül fantasy-felőli olvashatóságával is. A »teremtő művész« tematikája miatt a szépirodalmi olvasat lehet a leghangsúlyosabb, amit a szerkesztői utószó és talán maga a szerkesztői gyakorlat is hangsúlyoz, melyek meghökkentő módon egy politikai allegória felé tolják el a hangsúlyokat. Nem az a meghökkentő, hogy a szerkesztő, Fenyő Ervin tágabban művészet és hatalom, szűkebben pedig az írónak/költőnek a Kádár-korszakhoz való viszonya felől értelmezi a mesét – hiszen egy ilyen értelmezés teljesen nyilvánvalónak és kézenfekvőnek tűnik –, hanem hogy a műnek ezt a jelentését emeli ki. Így az utószónak egy jó része a Rákosi- és Kádár-rendszer irodalompolitikájának ellenálló Nemes Nagy Ágnesnek és férjének, Lengyel Balázsnak a megpróbáltatásairól szól." (A teljes recenzió itt olvasható)

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs

A Bóbita Bábszínház öt éven felülieknek készült előadása nyilván messze kerüli a politikai értelmezést, és klasszikus meseként tekint majd a történetre. Az előadás dramaturgja Khaled-Abdo Szaida, zeneszerzője Szőke Szabolcs, tervezője Szabó Ottó, rendezője Somogyi Tamás.

Gogol: Háztűznéző – Katona József Színház (2017. október 7.)

Két bemutatót is tart a hétvégén a budapesti Katona József Színház. A színház kettős arculatának megfelelően egy kortárs darabot és egy klasszikust is műsorra tűznek.

Pénteken játsszák először a Kamrában Máté Gábor rendezésében Lucy Kirkwood Munkavégzés során nem biztonságos című darabját, amely a bulvársajtó működéséről szól. (A szerepeket Tasnádi Bence, Rujder Vivien, Dér Zsolt, Kocsis Gergely, Takátsy Péter, Pelsőczy Réka játssza.)

Szombaton mutatják be a nagyszínpadon Ascher Tamás rendezésében a Háztűznézőt. Gogol több mint száznyolcvan éve, 1833-ban kezdett egy darab megírásába Kérők címmel. A darab jeleneteit fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A mű középpontjában akkor még egy kérői között választani képtelen menyasszony állt. Ezt egészítette ki a vőlegény-jelölt férfiak karikaturisztikus jellemrajza. A pályatársak azonban hiányolták a darabból a cselekmény mozgatórugóit. Ezért Gogol átírta a darabot. Ekkor került a mű középpontjába a házasságtól betegesen irtózó Padkaljoszin és a barátja, Kacskarjov, aki mindenáron meg akarja nősíteni őt. A menyasszony, Agafja Tyihonovna körül továbbra is megmaradt a kérők galériája, csak a jellemrajzuk vált mélyebbé az átdolgozás során.

Ascher Tamás rendező

A Háztűznézőt 1842-ben mutatták be először Szentpéterváron, majd néhány hónappal később a moszkvai Nagyszínház is műsorra tűzte. Ezt követően sokáig nem játszották. A magyar színházak igazán a hetvenes-nyolcvanas években fedezték fel, hogy a Háztűznéző milyen remek komédia. Ekkor számos vidéki színház műsorára tűzte. Emlékezetes előadás született belőle 1994-ben a Radnóti Színházban. Valló Péter rendezésének főszerepeit Kulka János, Szombathy Gyula, Bálint András, Gáti Oszkár, Béres Ilona és Bacsa Ildikó játszotta. 2000-ben Kaposváron Keszég László rendezésében Spindler Béla, Kelemen József, Lázár Kati, Molnár Piroska, Németh Mónika, Bezerédi Zoltán, Znamenák István főszereplésével játszották. 2002-ben Telihay Péter vitte színre Szolnokon Mucsi Zoltán, Mertz Tibor, Söptei Andrea, Császár Gyöngyi, Tímár Éva főszereplésével. 2005-ben a Kőszegi Várszínházban Jordán Tamás, 2007-ben Kecskeméten Juronics Tamás rendezte. 2009-ben a Magyar Színházban, Békéscsabán és Szegeden is bemutatták a darabot. Több határon túli színházban is játszották (1996-ban Sepsiszentgyörgyön, 2000-ben Kolozsváron, 2007-ben Beregszászon, 2015-ben Székelyudvarhelyen).

Most a Katonában Padkaljoszint Fekete Ernő, a barátját Rajkai Zoltán játssza. A menyasszony Jordán Adél, a nagynénjét Szirtes Ági, a házasságszerzőt Fullajtár Andrea alakítja. A kérők galériájában Bezerédi Zoltánt, Vajdai Vilmost, Keresztes Tamást és Elek Ferencet láthatjuk.

Heti ajánlónk első része itt olvasható