A hét 10 legfontosabb eseménye
2. rész - Színházi és bábszínházi bemutatók
Dragomán György: Máglya – Vígszínház (2017. szeptember 29.)
Pénteken este játssza először a Házi Színpadán a Vígszínház a Dragomán György regényéből készült előadást. A Máglya 2014-ben jelent meg. A történet a Ceausescu bukása utáni időkben játszódik, főszereplője a tizenhárom éves Emma. „Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi" – olvassuk a könyv fülszövegében. „Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből."
A színpadi változatot Armin Petras német rendező (a Schauspiel Stuttgart intendánsa) készítette: 11 jelenetre bontotta a könyvet, amelyekbe a regény szövegét emelte át néhány magyarázó mondattal és egy Kafka-idézettel kiegészítve. Az előadás négy színház – a Vígszínház, a stuttgarti Staatstheater, a drezdai Stadtschauspiel és a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház – együttműködésében született. A darabnak így négy bemutatója is lesz: Petras két magyar, két német és két román színésznővel dolgozott hat hétig, aztán a háromnyelvű előadás bemutatói előtt külön is próbált velük. Áprilisban Drezdában volt a német nyelvű változat bemutatója, majd májusban Nagyszebenben románul játszották a darabot, és a mostani magyar premier után októberben a stuttgarti bemutatóra is sor kerül.
A Máglya drezdai előadása
A drezdai premierről beszámoló Dragomán György elmondta, hogy számára nagyon fontos volt, hogy három nyelvű előadás született. „Mi gyerekkorunkban mind a három nyelvet megtanultuk" – mondta a Marosvásárhelyen született író. A darabot játszó két színésznő végig a színen van, ott is öltözik át. Tizenegy szerepet játszanak felváltva, van amikor mindketten Emmát alakítják, van mikor csak az egyikük. „Iszonyatosan intenzív előadás, két órán keresztül meg sem állnak" – mondta a drezdai előadásról Dragomán György, hozzátéve, hogy a színpadkép is izgalmas: egy rámpákkal körülvett, jégkockákkal feltöltött 4×4 méteres medencét lát a néző. A magyar nyelvű változatot a Vígszínház két fiatal színésznője, Kopek Janka és Puzsa Patrícia játssza.
Szép Ernő: Vőlegény – Weöres Sándor Színház, Szombathely (2017. szeptember 29. péntek)
Pénteken este Szép Ernő-bemutatót tartanak Szombathelyen: Mohácsi János rendezésében mutatják be a Vőlegényt. Az 1922-ben írt színdarab az 1910-es években játszódik – ahogy Szép Ernő a színlap végén utal rá – „éppen a háború előtt, itt Pesten".
„A Vőlegény a pénz komédiája" – állítja Réz Pál a legjobb Szép Ernő-darabokat először összegyűjtő kötetben. „Fox Rudi csak hozományért venné el Csuszik Kornéliát, Kornélka tiszta szerelemre és boldog házasságra vágyik, s amikor nem kapja meg, a daliás fogász szegényes rendelőjéből a Casino de Paris szeparéjába, majd – ahogy akkoriban mondták – egy kőgazdag férfi karjaiba menekül. Menekülnek, menekülnének mindketten: a század eleji Pest kispolgári életének kereteit akarják szétfeszíteni, messze maguk mögött hagyni a filléres napi gondokat, a kifizetetlen bérű sivár lakást, a címírást, varrást, a megalázkodást a kölcsönkért krőn-ökért."
Szép Ernő
A Vőlegényt 1922 májusában mutatták be a Vígszínházban, a főszerepeket Hegedűs Gyula, Kende Paula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella, Radó Teri, Csortos Gyula játszotta. Az előadás nem aratott sikert, még a Nyugat kritikusa is fanyalgott, a szélsőjobboldali sajtó pedig egyenesen hecckampányt indított Szép Ernő ellen. A darabot végül 11 előadás után levették a műsorról.
„A Vőlegény, akárcsak Szép Ernő csaknem valamennyi maradandó értékű színpadi munkája, a pesti kabaré és a korabeli francia líra különös elegyítésével, kivált a nyelvi ismétlések pokoli humorával teremti meg az abszurdumnak azt a hangulatát, amelyet évtizedek múlva Ionesco, Adamov vagy a legnagyobb, Beckett teljesít majd ki" – írta a már idézett utószóban Réz Pál. Mohácsi János szombathelyi előadása nyilván érzékenyen fog rezonálni erre az abszurd hangütésre, ami miatt sokáig értetlenül tekintettek Szép Ernő darabjára.
A Vőlegény 1973-ban a Madách Színházban (Schütz Ila, Haumann Péter)
„Szép Ernő darabjai valahogy mostanra értek be" – írta 1969-ben egy főiskolai Vőlegény-előadás kapcsán Koltai Tamás. „Alighanem a groteszk divatjának kellett eljönnie ahhoz, hogy ráérezzünk dialógusainak fonák humorára, a nyeglén félbehagyott mondatok villódzására. Van valami abszurd bennük. Valami együgyűen talányos, felháborítóan blőd, látszólag értelmetlen és mégis logikus." Koltai szerint ezért nem lehetett sikeres a Vőlegény 1960-as felújítása a Madách Színházban. „Kitűnő előadás volt, mégsem aratott igazi sikert. Talán mert akkor még nem tudtuk értékelni a darab abszurd helyzeteit tökéletesen kifejező »blődliket«." (Koltai Tamás: Ez itt mind boldog. A Vőlegény vizsgaelőadása után. Színház 1970/3.) Az 1969-es főiskolás előadást rendező Szirtes Tamás 1973-ban a Madách Színházban is megrendezte a Vőlegényt. (Szép Ernő újrafelfedezésében a másik határpont Ascher Tamás 1972-es kaposvári Patika-rendezése volt.)
Ezután a legtöbbet játszott Szép Ernő-darab a Lila ákác lett. Időnként a Patikát is bemutatták, de a Vőlegény sokáig nem került újból színpadra. Csak a 80-as évek közepén következtek újabb bemutatói. A kilencvenes évek végétől egyre többet játszották. Most pedig szinte egymást érik a bemutatói.
A Vőlegény olvasópróbája Szombathelyen (Mohácsi János, Remete Krisztina, Mertz Tibor)
Mi magyarázza a Vőlegény rendkívüli népszerűségét? Egyrészt nyilván az, hogy remek szereplehetőségeket kínál kiváló színészek számára. (Szombathelyen többek között Mertz Tibor, Vlahovics Edit, Orosz Róbert, Gonda Kata játszik az előadásban.) Másrészt az, hogy szórakoztatóan beszél arról a reménytelen valóságról, amely fojtogat bennünket: a pénztelenségről, a távlattalanságról, a beváltható életcélok hiányáról. És azokról a hazugságokról és önáltatásokról, amellyel menekülni próbálunk mindez elől.
A hét királyfi – Kabóca Bábszínház, Veszprém (2017. szeptember 30. szombat)
Szombat délelőtt bábszínházi bemutatóra kerül sor Veszprémben. Balázs Béla meséjét Szántó Viktória alkalmazta bábszínpadra.
A történet egy harmóniában élő királyi családról szól. A királyi pár és hét gyermekük boldogsága addig tart, míg Királypapának harcolni kell indulnia egy értelmetlen háborúba. A hét királyfi testvér otthon marad Királymamával, és próbálják őrizni a maradék békét, de a szomszéd, egy gonosz boszorkány féltékenysége, ármánykodása egymás ellen fordítja a gyerekeket, és a királynét is megbetegíti.
A Székely Andrea rendezte nagyszínpadi bemutatót élőzene kíséri (zeneszerző: Danny Bain). A Bodnár Enikő tervei alapján készült előadásban a szereplők egy gyönyörű arany forgópalotába ki-be lépkedve, míves bábokkal játsszák el a történetet. (Szereplők: Gombai-Nagy András, Miller Patrik, Szilvay Balázs és Danny Bain. Koreográfus: Krámer György.)
„befalazva" – In memoriam Ország Lili – Budapest Bábszínház (2017. szeptember 30.)
Szombat délután a Gergye Krisztián társulattal közös produkciót mutat be a Budapest Bábszínház. Az előadás Ország Lilinek (1926–1978), a modern magyar képzőművészet kiemelkedő alakjának állít emléket, akinek 2016 végén nagy életmű-kiállítása volt látható a Magyar Nemzeti Galériában, ahol felépült az általa elképzelt labirintus is. (A kiállítás kurátorának, Kolozsváry Mariannának összefoglalója itt olvasható Ország Lili művészetéről.)
Ország Lili 1960-tól haláláig az Állami Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. (Az 50-es évektől kezdve a tiltott progresszív képzőművészet több jeles képviselője talált menedéket a Bábszínházban, Ország Lili mellett Bálint Endre, Jakovits József és Korniss Dezső.)
Szombaton délután a Budapest Bábszínház előcsarnokában található Koós Iván Galériában kiállítás is nyílik Ország Lili bábtervezői életművéből. Ezután kerül bemutatásra az Ország Lili élete és munkássága ihlette előadás a színház negyedik emeleti Játszó-terében, amely ettől kezdve az Ország Lili Stúdió nevet viseli.
Ország Lili
A befalazva című produkció középiskolásoknak és felnőtteknek szól. A monológok írója Dragomán György, a bábok tervezője Hoffer Károly, a díszlet- és jelmeztervező Zöldy Z Gergely és Béres Móni. Az előadás koreográfus rendezője Gergye Krisztián. Szereplők: Barabás Anita, Gergye Krisztián, Hannus Zoltán, Márkus Sándor, Pallai Mara, Radics Rita, Spiegl Anna, Szolár Tibor, Teszárek Csaba
Shakespeare: Hamlet – Vígszínház (2017. október 1. vasárnap)
A Máglya premierje mellett még két bemutatót tart a héten a Vígszínház, és mindkettő Shakespeare-darab: egy viszonylag keveset játszott vígjáték és egy sokszor színpadra kerülő nagy tragédia. A Színházi adattár szerint a Lóvátett lovagoknak a mostani csak a 10. bemutatója lesz magyar színpadokon, a Hamletnek viszont (ugyanezen forrás szerint) a 134. magyar premierje következik. De ezúttal mindkettő új szöveggel kerül színpadra: a Lóvátett lovagok esetében Mészöly Dezső fordítása alapján Závada Péter és Rudolf Péter készítette el a szövegváltozatot, utóbbi rendezi is a Pesti Színház előadását. Eszenyi Enikő vígszínházi rendezéséhez pedig Forgách András írta a magyar szöveget, amiből Vörös Róberttel együtt készítette el a színpadi változatot.
Hamlet - Meno Fortas
122 évad alatt először kerül a Hamlet a Vígszínház műsorára – emelték ki a híradások a bemutató jelentőségét. De a Vígszínház színpadára nem először kerül a darab: az Európai Színházak Uniójának Fesztiválján 2000-ben itt játszották három este is a Meno Fortas Nekrosius rendezte nagyszerű Hamletjét.
Videóajánló a Meno Fortas előadásáról
Mint ahogy a Vígszínházban a címszerepet játszó ifj. Vidnyánszky Attila sem először találkozik Hamlet szerepével. A Marton László, Forgács Péter és Hegedűs D. Géza vezette színész osztály hallgatójaként 2014-ben játszott a Zsótér Sándor rendezte Hamletben. Az az előadás (mint sok főiskolai vizsgaelőadás) szerepváltások sorozatára épült: mindenki több szerepet játszott, a különböző jelenetekben más-más figurákat formált meg.
Ifj Vidnyánszky Attila a Zsótér Sánor rendezte Hamletben
Erről így írt annak idején Szemerédi Fanni az Ellenfényben: „Minden hallgató megkapja a maga feladatát, meg kell küzdenie a maga kihívásával. És így tud mindegyikőjük emlékezetes pillanatokat ajándékozni a nézőknek, ahogyan Csapó Attila Osricként, Mészáros Blanka sírásóként és szellemként, Janka Barnabás Laertesként. Részletek kapnak jelentőséget, például Szabó Erika-Gertrúd és Vecsei Miklós-Claudius háttérbeli lassú tánca mindent elmond az új házasságról. Bach Kata, Zoltán Áron, Csapó Attila, Vecsei Miklós, Tóth András, Tóth János Hamlet útjának különböző fázisait, a dán királyfi lelkiállapotait más-más fénnyel világítja meg. A főhős különböző arcai egy nagy mozaikká állnak össze. Minden arca igaz, hiteles: így lesz egyszerre törékeny, lendületes, labilis, kétségbeesett, higgadt, szenvedélyes vagy akár rezignált.
Bach Kata és Ifj Vidnyánszky Attila a Zsótér Sándor rendezte Hamletben
A legnagyobb lehetőségeket ifjabb Vidnyánszky Attila kapja, és nagyszerűen tud élni velük. Minddel. Ahogyan Poloniusként elszteppeli a ravaszság zsonglőr-abc-jét, ahogyan Hamletként a színészeket (bennünket, nézőket is beleértve) instruálja, ahogyan Zsigmond Emőkével az egérfogó jelenetből szó szerint vérfürdőt csinálnak (amit a többi szereplő felháborodottan csak „alternatív fos"-nak titulál). Szuverén, okos, lendületes és értő játék az övé, meglepő, már-már zavarba ejtő bölcsességével és jól irányított, kimeríthetetlen energiáival."
A Vígszínház bemutatóján Claudiust Hegedűs D. Géza, Gertrudot Börcsök Enikő, Poloniust Fesztbaum Béla, Laertest Orosz Ákos, Ophéliát Réti Nóra eh., Horatiót Király Dániel játssza. Rosencrantz és Guildenstern szerepében Csapó Attila és Zoltán Áron, a két sírásó szerepében Kútvölgyi Erzsébet és Venczel Vera látható.
Heti ajánlónk 1. része (Táncművészet, ifjúsági színház)
