A bosszú változatai

Mindhárom tragédiaköltőtől, akiktől egész darabok is fennmaradtak, őrződtek meg olyan szövegek, amelyek Atreusz leszármazottainak sorsáról beszélnek. A tragédiák legtöbbet Agamemnón hazatéréséről és ennek következményeiről szólnak. Aiszkhülosz trilógiát írt a témáról (ez az egyetlen fennmaradt tragikus trilógia, ezt rendezte meg legutóbb Szabadkán Szőcs Artur). Az Oreszteia első része, az Agamemnón a Trójából hazatérő király meggyilkolása körül forog. A második részben, az Áldozatvivőkben Agamemnón fia, Oresztész (a nővére, Elektra segítségével) bosszút áll a gyilkosokon, a saját anyján, Klütaimnésztrán, illetve annak szeretőjén, Aigiszthoszon. A harmadik részben, az Eumeniszekben az erünniszek, a bosszúszellemek által üldözött, szenvedő Oresztész végül felmentést kap az anyagyilkosság bűne alól.

Aiszkhülosz

Negyven évvel később, de közel egy időben íródott a másik két tragédiaköltő Elektra című darabja, amelyben a történet legdrámaibb részletét, az Agamemnón gyilkosai ellen készülődő bosszú fordulatait dolgozzák fel – teljesen eltérő szemlélettel. (Euripidész Elektráját i. e. 413-ban mutatták be, Szophoklész darabja egy-két évvel korábban keletkezhetett. Euripidész a gyilkosság utáni időszakot is megírta az i. e. 408-ban bemutatott Oresztész című darabjában.)

Szophoklész az Elektrában úgy látja – akárcsak az Antigonéban –, tragikus helyzetet az teremt, hogy szétváltak egymástól az emberi és isteni törvények, és szinte lehetetlen őket összeegyeztetni. Elektrát ugyanaz teszi tragikus szereplővé, mint Antigonét: egységes, minden emberre érvényes (azaz isteni) törvényeket tételez fel (ezekhez próbál ragaszkodni), holott az emberek a helyzetük megszabta érdekek, illetve ezek által alakított (földi) törvények alapján cselekszenek.

Euripidész

„Euripidész abban megy túl Szophoklészon – írja Karsai György –, hogy a hangsúlyt az emberi szereplők indulataira, a tetteket előidéző pszichológiai mozgatórugókra helyezi. Egyik darabjában sem ment olyan messzire a mítosz humanizálásában, mint az Elektrában: az ő Elektrája beteges anyagyűlöletében és elvakult – a tényekkel és érvekkel mit sem törődő – bosszúvágyában igen távol áll a mítosz hősi, az apja emlékét megaláztatásokon és szenvedéseken át is bátran őrző lányalakjától".

A görög tragédiaköltők művei hosszú időre kiestek az európai kulturális emlékezetből. A humanisták érdeklődése akkor fordult a görög tragédiaírók felé, amikor a nyugatra került kéziratok alapján kezdték kiadni a tragikus triász műveit. (Az első „modern" Szophoklész-kiadás 1502-ben jelent meg.) Ezután sorra jelentek meg a latin nyelvű fordítások, illetve kommentárok. (Az utóbbiak sorában kiemelkedő hely illeti meg Luther munkatársát, Melanchthont, aki 1545-ben az Elektráról tartott előadásokat a wittenbergi egyetemen.)

Melanchthon tanítványának, Georg Tannernek előadásait viszont a huszonéves Bornemisza Péter hallgatta Bécsben. És „mikor az bécsi tanuló nemes uraim kértek volna, hogy valami játékot magyarul szereznék", akkor a tanára javaslatára választotta fordításra, átdolgozásra „az bölcs Sophocles Tragödiáját, melyet Electrának hínak". A magyar dráma történetének mérföldkövét jelenti az, hogy 1558-ban Bécsben könyv alakban megjelent a Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából.

Örök Elektra (Szegedi Egyetemi Színpad - Dózsa Erzsébet, Margittai Ági

A későbbi évszázadok drámaírói is gyakran feldolgozták Elektra és családtagjai történetét. 1966-ban jelent meg Az örök Elektra című kötet, amely a klasszikus triász és Bornemisza művei mellett Voltaire, Alfieri, Hofmannsthal, O'Neill, Giradoux és Sartre Elektra-feldolgozásait közölte három évezred drámairodalmából.
A magyar Elektra-feldolgozások közül fontos Gyurkó László 1968-ban a Nemzeti Színházban bemutatott darabja, a Szerelmem, Elektra. A Gyurkó-darabból 1974-ben filmet forgatott Jancsó Miklós. 1971-ben mutatta be a Szegedi Egyetemi Színpad Paál István rendezését, az Örök Elektrát, amelyet Aiszkhülosz darabja mellett Bertolt Brecht, Hugo von Hofmannsthal és Gyurkó László feldolgozásaiból állítottak össze.

Hasonlóképp több darabból készítette el Fodor Tamás is a maga Elektra-változatát, amikor 1986-ban a Stúdió „K"-val színre vitte a történetet. A színlap szerint Aiszkhülosz, Hofmannstahl, Giraudoux, Sartre és Sarkadi Imre szövegeit használta fel. Most Alföldi Róbert ezt a változatot rendezi meg Budaörsön.

Fodor Tamás 1985-ben Pilisborosjenőn

Dévényi Róbertnek a Színház című folyóiratban megjelent kritikája pontosan elmeséli a Fodor Tamás összeállította Elektra történetét: „Agamemnón győztes hazatérésének és tisztázatlan halálának ötödik évfordulóján Élektra botrányba fullasztja a szokásos gyászceremóniát. Ugyanezen a napon egy vén Koldus tűnik fel Argoszban, akiben a palota cselédsége a hajdani fürdő fűtőjét véli felismerni. Az eseményektől felzaklatott Klütaimnésztrát tisztálkodó medencéjében rosszullét fogja el. Szemére hányja kisebbik lányának, Khrüszothemisznek és a gyermekek dajkájának, hogy némaságukkal hitelt adnak Élektra hőbörödött vádjainak.

Aigiszthosz elégedetlen készülő szoborképmásával. Nem kíván félistennek látszani. Ragaszkodik hozzá, hogy kegyelt szobrásza egy tökéletesen élethű gipszmásolattal őrizze meg vonásait. A Koldus felfedi kilétét a testvérpár előtt. Pontos leírását adja a véres eseményeknek, amelyeknek a fürdő kéményéből kényszerű tanúja volt. A királyi pár tête à tête-je a medencében. Klütaimnésztra attól tart, hogy Aigiszthosz elhidegült tőle. Bűntársi célzásokkal igyekszik szerelmet zsarolni tőle.

A Stúdió "K" előadása 1986-ban

Oresztész megérkezik a városba, és nyomban viszonyt sző a Szobrász ágyasával. Egy véletlen elszólás következtében kénytelen azt hazudni, hogy Oresztész meghalt. A hír futótűzként terjed el az argoszi asszonyok ajkán. Klütaimnésztra fia halálának hallatán idegrohamot kap, elűzi magától Aigiszthoszt, majd felfogva, hogy nincs más támasza, jobb belátásra tér. Aigiszthosz parancsot ad, hogy a biztonsági szolgálat produkáljon egy ál-Oresztészt. Elfognak egy hontalan csavargót, és egy brutális homoszexuális attak fenyegetésével – a Szobrász közreműködésével – sikerül betörni őt a feladatra.

Öccsük halálhírére Élektra rá akarja venni Khrüszothemiszt, hogy vállalják magukra a leszámolást. Húga visszaretten a tettől, így Élektra magára marad. A biztonsági szolgálat főnöke igyekszik az ál-Oresztészt igaziként felismertetni a palota cselédeivel, de csak felkorbácsolja a kedélyeket. Az igazi Oresztész mint phokiszi hírnök beszámol a királyi udvar jelenlétében a halálos kimenetelű kocsibalesetről. Bizonyos kételyek merülnek fel, ezért őrizetbe veszik. Aigiszthosz parancsot ad, hogy a hírnök a nagy nyilvánosság előtt vegye el Élektra szüzességét. Aigiszthosz felavatja saját szobrát. A Csavargó mint ál-Oresztész hülyét csinál a biztonsági szolgálat főnökéből.

A Stúdió "K" előadása (Elektra: Illés Edit)

Az igazi Oresztész, akit csak egy fal választ el nővére vackától, kopogással fedi fel kilétét. A biztonsági szolgálat főnöke, látva az erőviszonyok végzetes módosulását, felajánlja segítségét Élektrának egy esetleges merénylet előkészítésében. Klütaimnésztra fia kegyelméért könyörög. Oresztész erőtlen a bosszúra. Khrüszothemisz öngyilkosságba próbál menekülni elviselhetetlen meghasonlása elől. A Csavargó megakadályozza ezt, és szeretné a határon túlra menekíteni a lányt.

A biztonsági szolgálat főnöke, hogy működése nyomait eltüntesse, végez a Csavargóval. A Szobrász a Koldussal kocsmázik. A bor megoldja nyelvét, piszkolja gazdáját, de önmagát szemen köpnie nehezére esik még. Aigiszthosz betör Élektra háló-vackába. Szexuális fellépésével igyekszik bizonyítani, hogy a lány eszeveszett gyűlölete az elfojtott szerelem fonákja, aminek tudatosításával nem lesz nehéz mindannyioknak helyet találni az új politikai konstellációban. Elektra Oresztészért sikolt. Az általános leszámolás, amelybe férje védelmében Klütaimnésztra is belekeveredik, a királyi pár szörnyű pusztulásával végződik. Oresztész egy vasajtóval a szó szoros értelmében agyonveri őket.

A budaörsi előadás próbája (Balsai Móni)

A Budaörsi Latinovits Zoltán előadásában: Ladányi Júlia eh. játsza Elektrát, Bohoczki Sára Khrüszothemiszt, Böröndi Bence Oresztészt, Balsai Móni Klütaimnésztrát, Brasch Bence eh. Aigiszthosz királyt. A további szerepekben Ilyés Róbert, Spolarics Andrea, Páder Petra, Bregyán Péter és Chován Gábor látható.

A leadképen jelenet a miskolci A velencei kalmárból.