Kabóca körkép

Magyarország egyik legfiatalabb hivatásos bábszínháza (2001-től működik) több költözés után még mindig társbérletben él Veszprémben. Egy külvárosi lakótelep művelődési központjában, az Agórában kapott helyet, ahol az épületen belül számos egyéb kulturális tevékenység is zajlik, és a színháztermen is osztozniuk kell más színházi csoportok előadásaival. Igazán csak egy apró kamaraterem az övék, de az előterébe kitett bábok, plakátok mutatják: ez itt mégis egy igazi bábszínház. És megnyitották itt is – igaz, csak az épület másik végében jutott rá hely – a Kabóca Házikót, ahová a legkisebbeket várják játszani a szüleikkel minden hétköznap délelőtt.

[...]

Körhintapalota

A Kabóca repertoárjának legnagyobb részét az óvodásoknak, kisiskolásoknak (vagyis a „klasszikus" bábszínházi korosztálynak) szánt bábelőadások adják. A nekik szóló, jelenleg is műsoron lévő előadások közt vannak jól ismert mesék adaptációi (A rút kiskacsa, Ágacska, Békakirály, Hófehérke, Az aranyszőrű bárány stb.), de a repertoárt végignézve az a törekvés is jól látszik, hogy kortárs magyar és külföldi írók meséi is megjelenjenek a Kabóca színpadán. Ilyen például az IBBY-díjas Nyulász Péter regénye nyomán készített különleges vízi bábszínházi előadás, a Helka, a Balaton tündére, vagy a Máté Angi könyvéből készült, szépséges papírvilágban megelevenedő Volt egyszer egy... (mindkettőt Székely Andrea rendezte), vagy a Mákszem Lenke által bögrékkel és más edényekkel játszott szívmelengető előadás, A királykisasszony, akinek nem volt birodalma (rendezte: Tengely Gábor).

A körképen is bemutatott A hét királyfi igazán egyik csoportba sem illik. Balázs Béla 1916-ban írt meséje nem tekinthető kortársnak, de az sem állítható róla, hogy manapság széles körben ismert volna. A szöveg az elmúlt évtizedekben sok kiadást megért (melyek közt több igen szépen illusztrált kötet is van), a hetvenes években diafilm2 , és ezzel egy időben (1979-ben) a Hungarotonnál hangfelvétel is készült belőle3 (ezen Törőcsik Mari olvassa fel a mesét). Bábszínpadon is csak a Bóbita Bábszínházban tűnt fel. Kétszer is műsorra tűzték, 1965-ben és 1985-ben, mindkétszer Híves László adaptációjában, és Kós Lajos bábjaival, az előbbi előadást Bükkösdi László, az utóbbit Lengyel Pál rendezte.

Bár Balázs Béláról úgy tudjuk, hogy meséit felnőtteknek írta, A hét királyfi mégis kivétel, mert mint ahogy az eredeti címe is mutatja: Kis gyerekeknek kell ezt mesélni. A világháború élményéből született mesét az 1918-ban megjelent Hét mese című kötetében a szegedi gyerekeknek ajánlja az író, akiknek fel is olvasta 1916 októberében. Az eseményről a Szegedi Napló így tudósított: „A Feministák Szegedi Egyesülete ez idén is meg akar felelni annak a magára vállalt föladatnak, hogy a háború vadító és durvító benyomásait a gyermekek fogékony lelkében egyensúlyozza. Mesematinék szolgálják ezt a célt. ... Az ünnepély külön érdekessége volt Balázs Bélának, a szegedi származású jeles írónak meséje, amelyet ő maga mondott el a kicsinyeknek. A mély értelmű, sok fantáziával elgondolt és művészien megformált mese irodalmi értékű, de pedagógiai hatásra nézve is jelentős alkotása az újabb gyermekliteratúrának."4 A pályatárs Lesznai Anna a Szegedi Napló tudósítójánál némiképp szigorúbban ítélte meg a mesét: „A kis gyermekeknek mesélt háborús mese, bár kedves, okos, mulatságos és keletkezése körülményeinek kiválóan megfelelő, benső szakadást tár fel. Lelki tartalma jelentősebb a formájánál – hibázik az igaz mese formatartalom-azonossága és az igaz mesében feltételezett egy léleknívó is. Látszik, hogy a szerző nem a saját lelkének mesél, elsősorban gyermekeket akar mulattatni."5

Balázs Béla meséje formáját tekintve a népmesék elemeiből építkezik: királyról, királynéról, királyfikról, boszorkányról szól a történet, van benne eltávozás, cselvetés, félrevezetés, károkozás, a végén az ellenfélt legyőzik és megszűnik minden baj. A békességben és boldogságban élő királyi család életét felborítja a borzasztó háború kitörése. A harcba induló király hét fiára bízza a királynét, hogy segítsenek neki, vigasztalják szomorúságában. Ezután apa nélkül, de továbbra is nagy szeretetben él a család. A bonyodalmat az okozza, hogy a szomszédban élő gonosz boszorkány elirigyli a királyi család békés, idilli életét, és elhatározza, hogy megrontja azt. Először a királynét betegíti meg, aki egyre csak fogy, majd olyan tanácsot ad a neki, ami viszályt szít a hét királyfi közt. Csak egy palotája van, de hét fia: kinek adja majd örökül, ha meghal? – teszi föl a kérdést a királynénak, akinek addig eszébe sem jutott, hogy ez békétlenséget teremthetne a gyermekei között. De a boszorkánynak van megoldása is a maga teremtette problémára: vágjanak hét különböző utcára néző hét kaput az arany körhintapalotára, így majd mindegyik fiú azt hiheti, egy egész palotát kapott örökül.

Így is történik, a királyfiak „különköltöznek", és bár a királyné nem mozdul a betegágyából, mind a hét fiú azt hiszi, csakis nála lakik a mamája. Ezen tör ki végül köztük a viszály, és amíg a királyfiak a kapuk előtt összeverekednek az orvosságon, a királynét szinte teljesen elemészti a betegség. Erre érkezik haza a király (aki hírét vette a királyné betegségének), és egycsapással rendet teremt a gyermekei közt leleplezve a boszorkány ármányát. És nem csak ezt a viszályt oldja meg: a frontról utána csörtető ellenséges királynak is elmagyarázza, hogy „talán mi is csak azért harcolunk, mert nem vesszük észre, hogy az egész világ csak ilyen szép aranyos forgópalota, amelyben mind együtt lakunk, ha különböző ajtókon járunk is ki-be".

A tanulsága („lelki tartalma") egyértelmű Balázs Béla meséjének, és az is világos, hogy ezt a gondolatot a világháborús helyzet indukálta. Ám az a „benső szakadás", amire Lesznai Anna felhívja a figyelmet, talán éppen ebből adódik: előbb volt a gondolat, és ahhoz, annak megtámasztására született a történet. Balázs Bélánál a legfontosabb hiányzik a meséből: a cselekvő hős, aki szembeszáll és megküzd az ellenféllel. Itt a királyfiak nem előre mozdítják, hanem elszenvedik a történéseket: gyerekek, aki jól vagy rosszul viselkednek, de sok minden nem múlik rajtuk, a boszorkányt a két háborúból hazatérő király leplezi le.

Béke, béke, barátság

Székely Andrea rendezése átgondolt és szép stilizációval hozza közelebb a gyerekekhez és emeli ki a világháborús kontextusából Balázs Béla meséjét. Az előadás kezdetét három gong jelzi: az első elnyújtott hangú gongszóra az akkor még nyüzsgő, izgatott nézőtéren kis kacagás fut át, miközben lejjebb megy a fény; a másodikra elcsendesednek a gyerekek, és teljes sötét lesz; mikor pedig harmadikként egy érces hangú gongütés hallatszik, és kivilágosodik a színpad, minden néző figyelme megérkezik az előadás világába.

[...]

 A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/5. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft