Az üres sír

Egy közép-európai író és kelet-európai hőse

Danilo Kiš (1935–1989) az egykori Jugoszlávia talán legfontosabb írója (sőt sokan az egyik legnagyobb hatású közép-európai írójának tartják). Szabadkán született, apja magyar zsidó volt, anyja montenegrói szerb. Kiss (Kohn) Ede a háború idején Zalába menekítette családját, innen hurcolták el a magyar hatóságok Auschwitzba, ahonnan nem tért haza. A háború után Kišék Montenegróba kerültek az anya családjához, Danilo Kiš innen ment egyetemre. „Az akkortájt még kozmopolita Belgrád volt szellemi otthona az otthontalanságban" – írta Radics Viktória.

„A Korai bánat című kisprózakötet a kerkabarabási gyerekkor emlékimpresszióit tartalmazza, egészen az apa eltűnéséig és az elutazásig." „Kiš később egész családi ciklusában/cirkuszában (Korai bánat; Kert, hamu; Fövenyóra) ezt a háborús traumát, a megbélyegzést, a megaláztatást, az apa elvesztését dolgozza fel a legváltozatosabb írói eljárásokkal. Aztán a Borisz Davidovics síremlékében áttér a kommunizmus tragédiájára, míg végül A holtak enciklopédiája című elbeszélésével világirodalmi mércével mérhető, halhatatlan remekművet alkotott." (1.)

A Borisz Davidovics síremléke 1976-ban íródott. Magyarul először az újvidéki Fórum Kiadó adta ki 1978-ban. Magyarországon a könyv tiltottnak számított, a közkönyvtárak zárolt anyaggá nyilvánították. Ennek ellenére – vagy épp ezért – gyorsan terjedt a híre. Jugoszláviában pedig azért támadt nagy vihar a könyv körül, mert több kritikus plágiummal vádolta meg a szerzőt, aki erre az Anatómia lecke című kötetével válaszolt. (2.)

A Borisz Davidovics síremléke nehezen meghatározható műfajú könyv. Erre az 1990-es magyarországi kiadás fülszövege is utal: „Regény, de nem csak regény. Novellák összefüggő láncolata? Prózában írt vers? Aligha fontos, de nem is lehetséges a pontos műfaji behatárolás." Danilo Kiš a Hét fejezet egy közös emlékezetből alcímet adta a könyvnek. Ezzel arra utal, hogy a benne olvasható különböző (és egymással legfeljebb csak motivikusan összekapcsolódó) történetek mégiscsak ugyanannak a közös történelemnek a kiragadott részletei. „Egyetérthetünk az íróval, hogy korunk [a XX. század] is produkálja a legfantasztikusabb emberi sorsokat és emberi szituációkat, s az írónak aligha lehet szebb feladata, mint hogy a valóság nyomába szegődjék, és történetírójukká váljék az ilyen sorsoknak, s e sorsok tükrében pedig a kornak is, amelyben éltek" – írta Bori Imre. (3.)

A Borisz Davidovics síremléke – az azonos című könyv ötödik fejezete – egy orosz forradalmár lendületesen megírt életrajza, pontosabban egy legendás életút rekonstruálásának kísérlete. De mivel Borisz Davidovics jobbára csak a legendájában létezik, maga az élet csak homályos, ellentmondásos foltokból áll. De nem ezért lesz az elbeszélés végső kérdése az, hogy egyáltalán megőrizhető-e a legenda, hanem azért, mert a sztálini tisztogatások idején Borisz Davidovicsot letartóztatják, és Fegyukin vizsgálóbíró a legválogatottabb kegyetlenségek segítségével próbálja rávenni a beismerő vallomásra.4 Borisz Davidovics csak egyetlen menedékben reménykedhet, abban, hogy valamit sikerül megőriznie a legendájából az utókornak. Ezért nem hajlandó sokáig aláírni semmiféle vallomást, majd betűről betűre megharcol azért, hogy olyan vallomást rakjanak elé, amelyen majd átláthat az utókor. Hogy egy ellentmondásokkal teli legendás életút valóban a közös emlékezet számára szolgálhasson tanulságokkal. (A novella úgy fejeződik be, hogy él Borisz Davidovics legendája.) (5.)

Lábjegyzetek:

1. Radics Viktória: Danilo Kiš-konferencia Szabadkán. Magyar Narancs 2017/19. http://magyarnarancs.hu/belpol/danilo_ki-konferencia_szabadkan_valodi_multikulti-67105

2. Az Anatómia lecke alapján Urbán András készített előadást az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban 2017 februárjában. „Kortárs társadalmunk problémái vannak terítéken: a nyelvi és nemzetiségi-nemzeti kérdések, a nacionalista érzelmek és az ösztönös emberi reakciók. A Danilo Kiš-szöveget alapul véve, a rendező és a színészek közös munkája során kovácsolódik a szövegkönyv" – nyilatkozta a rendező. https://pannonrtv.com/rovatok/kultura/danilo-kis-muvet-alapul-veve-ujvideken-rendez-urban-andras-video

3. Bori Imre: Danilo Kiš. Híd 1978/7–8.

4. Danilo Kiš is ezt tarthatta a Borisz Davidovics síremlékében a legfontosabbnak, bizonyítja ezt, hogy a szerző által készített darabváltozata csakis erről szól. A darabváltozat a Látó 2008. augusztusi-szeptemberi számában jelent meg Radics Viktória fordításában. http://www.lato.ro/article.php/Borisz-Davidovics-s%C3%ADreml%C3%A9ke-Radics-Vikt%C3%B3ria-ford%C3%ADt%C3%A1sa/1029/

5. A darabváltozat végéből is ez derül ki.