Az inishmaan-i kriplik
Martin McDonagh: A kripli – Győri Nemzeti Színház; Pécsi Nemzeti Színház
Magyarországon jelenleg az egyik legtöbbet játszott kortárs külföldi drámaíró Martin McDonagh. Ebben az évadban több darabja is fut, csak A kripliből négy előadás látható. A két idei bemutató (a szombathelyi és tatabányai) mellett műsoron van két korábbi bemutató is: a Győri Nemzeti Színház előadása, amelyet még 2013 őszén rendezett Balikó Tamás és a Pécsi Nemzeti Színház előadása, amelyet Soós Péter állított színpadra 2014 decemberében. A darabról és a két utóbbi előadásról Bíró Kristóf ír.
McDonagh Magyarországon
Martin McDonagh darabjai feltűnően gyorsan megérkeztek Magyarországra (nyilván szerzőjük huszonévesen elért világsikerének köszönhetően). Első itthoni bemutatója, a Leenane szépe , éppúgy egy évvel követte a londoni premiert, mint A kripli első magyar színrevitele. Az előbbit Simon Balázs rendezte 1997-ben a Vígszínház Házi Színpadán, az utóbbit 1998-ban Szolnokon állította színpadra Robert Sturm (aki később Pina Bausch asszisztense lett, majd a koreográfus halála után táncszínházát is vezette). Egy év múlva Sturm a szolnoki koncepcióval, de más színészekkel a Budapesti Kamaraszínházban is színre vitte A kriplit. Az előadás és a darab (amelyet Szabó T. Anna fordításában játszottak) nem keltett különösebb figyelmet.
Annál nagyobb visszhangja volt a Radnóti Színház 2001-es bemutatójának, amelyet Gothár Péter rendezett. A siker egyik alapja Varró Dániel nyelvi leleményekben tobzódó új fordítása. Ehhez adekvátnak tűnt Gothár Péter különös ötletekre, abszurdba hajló megoldásokra épülő rendezése, amely merészen élt egy stilizáltabb színpadi nyelv megteremtésének lehetőségeivel (zárójelbe téve a darabban lévő realista összetevőket). Gothár nemcsak különös színpadi képeket alkotott, hanem határozottan ösztönözte a színészeket egy elrajzoltabb játékmód kialakítására, amelyben nyilván segítségükre voltak a különös öltözetek és a néha már-már álarcnak tűnő arcfestések, maszkok. Hátborzongatóan mulatságos volt például az, ahogy a fiatal Schell Judit bajszos öregasszonnyá változott. De mellette Csomós Mari, Kulka János, a vénasszonyt játszó Szombathy Gyula, Hámori Gabriella, Lengyel Tamás játéka is emlékezetes volt.
Az előadás nemcsak szakmai elismeréseket kapott (bekerült a 2002-es POSZT versenyprogramjába, Schell Judit a legjobb női mellékszereplő díját kapta a kritikusoktól, de sokan szavaztak rá a legjobb előadás, illetve rendezés kategóriájában), hanem közönségsikert is aratott. Tíz évig műsoron volt, és csak az anyai örömök elé néző Schell Judit kiválása miatt nem játszották tovább. Gothár rendezése oly mértékű etalonná vált, hogy – bár más McDonagh-darabokat játszottak, sokáig senkinek nem jutott eszébe, hogy színpadra vigye A kriplit. (Csak magának Gothárnak, aki 2010-ben főiskolai vizsgaelőadásként ismét megrendezte a darabot – Simon Zoltánnal, Pálos Hannával, Borbély Alexandrával, Tasnádi Bencével a főszerepekben. A McDonagh-gyakorlatok összefoglaló című előadás másik darabja a Vaknyugat volt, amelyet Gothár szintén megrendezett korábban, de a Pesti Színház 2004-es előadása bukás volt, gyorsan lekerült a műsorról. Viszont a főiskolai vizsga sikere nyomán Gothár 2012-ben ismét színre vitte a darabot az Átriumban, a főiskolai előadás két főszereplőjével, Rétfalvi Tamással és Ficza Istvánnal.)
A Radnótiban 2011-ig műsoron lévő A kripli emlékének halványulása után ismét nagy keletje lett a darabnak, szinte egymást érik az újabb bemutatók. Érdemes hát végiggondolni, hogy mi is a mű (és McDonagh) magyarországi sikerének titka .
A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható
az Ellenfény 2015/8. számában.
Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.
Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft
