Személy, tánc, fogalom
Testek filozófiája – Szegedi Kortárs Balett
Sajátos szerkezetű, könnyen emészthető moralitásjátékot koreografált a Szegedi Kortárs Balett társulatának Juronics Tamás. A szünettel elválasztott, két tételből álló – maratoni érzetet keltő – est az elmúlt években készült, irodalmi adaptációkon nyugvó művek után puritánságával tüntetett. Szcenikai értelemben legalábbis.
Szellemes alapötletre épül a Testek filozófiája: két része úgy viszonyul egymáshoz, mint egy fekete-fehér és egy színezett nyomat, metszet vagy fotográfia. A két mű-térfél időtartam tekintetében is eltér, tartalmuk egybevágósága dacára: rendhagyó módon a második felvonás a hosszabb, s ez nem csupán a harsánysága keltette érzet.
Juronics Tamás az élet alaphelyzeteit, megszemélyesített, megtestesített meghatározóit emelte színpadra, s ugyancsak szokatlan módon nyúlfarknyi, személyes, színpadi felvezetőjével kezdte meg az estet. A mű jellegénél fogva ez nem volt különösebben szükséges, mert kellő figyelemmel az ember gyorsan rájöhetett a koncepció lényegére, a két félidő kapcsolódására, különbözéseire. A színlapon pedig olvashatta is: „Nem világnézetet, világképet vagy ideológiákat akarunk megfogalmazni, ahogy maga a filozófia is különbözik ezektől, csupán saját eszközeinkkel, vidám hangulatban reflektálunk a felmerülő kérdésekre, problémákra, a nézőnek meghagyva a saját értelmezés, a szabad asszociáció lehetőségét.”
Zsadon Flóra, Finta Gábor, Fehér Laura – Fotó: Dusa Gábor
